A magyar és az uniós vámtörvények összehangolása az EU-csatlakozás dátumától függetlenül időszerű feladat - véli a vámigazgatóság. Az uniós csatlakozási folyamat lelassulása miatt ugyanakkor felvetődik, hogy nem túl korai-e az EU-jogszabályok átvétele. A kormány hivatalos álláspontja szerint Magyarország optimális esetben 2003-tól teljes jogú tagjává válhat az Európai Uniónak, ám az uniós csatlakozási tárgyalások tempója alapján nem hivatalos szakértői vélemények inkább 2005-2006 körülre teszik a belépés reális időpontját. A VPOP szerint a szabadkereskedelmi megállapodások, a WTO-tagság, valamint Magyarország kiterjedt külkereskedelmi kapcsolatainak megőrzése okán elengedhetetlen, hogy a magyar vámtörvényben foglaltak illeszkedjenek a nemzetközi jogszabályok sorába. Az európai uniós szabályok átvétele különösen fontos, mivel az EU Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere. A különböző vámjogszabályok egymáshoz csiszolása azért sem kerülhető meg, mert az elmúlt évek során kiterjedt nemzetközi együttműködések és vámdiplomáciai lépések hatására egyre több vámvonatkozású egyezmény integrálódik a magyar rendszerbe. A magyar vámjogszabályok már most szinte teljes mértékben alkalmazhatók lennének az unión belül. A gazdasági vámeljárásokkal kapcsolatos szabályok többsége EU-konform. Néhány területen kell még további módosításokat bevezetni, így egyebek mellett a vámbiztosíték-rendszer egyes eljárási szabályainál várhatók változások a jövőben. A vámbiztosíték összegére, illetve a határidőkre vonatkozó magyar előírások például még nem felelnek meg teljesen az uniós rendszernek. A vámigazgatóságnak emellett az infrastruktúra fejlesztése jelent feladatot a csatlakozásig. Elsősorban a határátkelőhelyek technikai feltételein kell javítani. A magyar és az uniós vámjogszabályok összehasonlítását az unión belüli szabályok változása miatt lényegében Magyarország EU-csatlakozásáig folytatja a VPOP. A magyar jogalkotás folyamatosan képes követni az unión belüli, vámmal összefüggő változásokat. Az 1995-ben elfogadott magyar vámtörvény ugyanis adótörvénynek minősül, vagyis az Országgyűlés évente kétszer, decemberben és júliusban módosíthatja az előírásokat. A VPOP integrációs főosztályán lapunknak elmondták, hogy a vámtörvény gyakori módosíthatósága nem megy a kiszámítható vámjogi környezet rovására, a külkereskedelmi folyamatok változékonyságával ugyanis csak gyorsan reagáló jogalkotással lehet lépést tartani. Az új kihívások közé tartozik például az internetes gazdaság vámjogi szempontból történő szabályozása, ami teljesen új fejezetet nyithat a magyar vámszabályozásban. (NAPI) **** KERETBEN **** Újabb mélyponton az euró Az Európai Unió 15 tagállamára egységes vámszabályozás érvényes az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben, s csak egyes részletkérdésekben alkalmaznak nemzeti szintű szabályokat. Megfigyelők szerint éppen a központosított vámadminisztráció miatt az uniós jogalkotási folyamat gyakran lassabb, mint egyes EU-tagságra pályázó országok esetében. Az uniós szabályváltozások hosszadalmas előkészítése során a tagjelölt államok is felkészülhetnek saját vámjoguk módosítására, ami időmegtakarítást jelenthet a csatlakozási folyamatban.