A Legfelsőbb Bíróságon dől el, mely cégnek van igaza az ÓHM csődegyezsége kapcsán, amit az OTP Bank megfellebbezett. A kft. tulajdonosa, a miskolci Kroda Kft. a bírói döntést már nem tudja kivárni, nincs több pénze a termelés finanszírozásához. A hengerműben a napokban az APEH foglalói is megjelentek. Skoda Zoltán, a Kroda ügyvezetője a NAPI Gazdaságnak elmondta: az adóhatóság jogszerűen foglalt, az OTP eljárását viszont nem tartotta etikusnak. Az ÓHM-et egy évvel ezelőtt vásárolta meg a Kroda a szintén miskolci Metaltrade Hungaria Kft.-től. A durvahengermű 1994-ig Petrenkó János ózdi vállalkozó tulajdonában volt, a Metaltrade adósság fejében jutott hozzá. A kft. nem sokkal a Kroda-Meteltrade adásvételt követően, 962 millió forint felhalmozott adóssága miatt csődöt jelentett. A moratórium ideje alatt a Kroda tárgyalt a hitelezőkkel, aminek eredményeként a 117 hitelező több mint kétharmada igent mondott az egyezségre. Ezek összesített hitelállománya 668 millió forint volt. Az OTP - amelynek a kft. 170 millió forinttal tartozott - nem írta alá a csődegyezséget, ami ugyan életbe lépett, ám a bank fellebbezése miatt már nem emelkedett jogerőre. A hengermű háromnegyed éve csőd alatt dolgozik, árbevétele közel havi 50 millió forint. A csődegyezség megkötésekor a kilenc legnagyobb hitelező 33 százalékos tulajdonrészt szerzett az ÓHM-ben. A lehetőséget felajánlották az OTP-nek is, ám az nem élt vele. Az adóhatóságnak 100 millió forinttal tartozik a kft., az adásvételkor ez az összeg 30 millió forint volt. Ennek ismeretében Skoda szerint jogszerű volt az APEH foglalása. Az OTP Bank viszont szerinte ellehetetlenítette a céget, így a Krodának nem maradt más választása, mint hogy leállítsa a termelést, és megváljon a 167 embertől - állította Skoda. Erre vélhetően még ebben a hónapban sor kerül, az alapanyag ugyanis hamarosan elfogy. Vajsz Miklós, az OTP Bank észak-magyarországi régiójának ügyvezető igazgatója szerint a hitelintézetnek nem célja, hogy tulajdont szerezzen egy hengerművi kft.-ben. Miután egy esetleges csőd során nem látták volna biztosítottnak, hogy kintlevőségükhöz jussanak, megfellebbezték az egyezséget jóváhagyó első fokú bírói ítéletet. Az ügyvezető úgy véli, hogy a bank részvényesei érdekeit képviselte, amikor így cselekedett, és nem tehet arról, hogy a termelést le kell állítani és el kell küldeni az embereket. I. S.