A vegyipar a magyar gazdaság húzóágazata, ám ígéretes jövőjét több tényező is beárnyékolja. Ezek közül kiemelkedik rossz társadalmi megítélése és az ebből közvetlenül levezethető szakemberhiány – nyilatkozta lapunknak Gáspárné Bada Magda, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatóhelyettese. Egy európai felmérés tanúsága szerint a vegyipart a megkérdezettek közel fele negatívan ítéli meg, a megkérdezettek a környezetszennyezést, az egészségkárosítást és a nem megfelelő biztonságot tartják meghatározónak a vegyipari kockázatok közül. Ez a mostoha megítélés több tényezőből tevődik össze, amelyek közül a legfontosabb talán az, hogy az iparággal kapcsolatban a tőzsdei eredményeken kívül szinte kizárólag negatív hírek jelennek meg a sajtóban. Emellett legalább ilyen jelentőségű az általános és középiskolai kémiaoktatás gyengesége is. A fiatalok távol maradnak a vegyipari szakmáktól, így mára súlyos problémát jelent a megfelelő képesítéssel, felkészültséggel rendelkező vegyipari szakmunkások, technikusok, illetve vegyészmérnökök hiánya – hangsúlyozta az igazgató. Rontják az ágazat megítélését a zöld szervezetek sokszor alaptalan támadásai is – pedig a magyar vegyipar az elmúlt tizenöt évben például 75–95 százalékkal csökkentette levegőterhelését, szinte minden szennyező anyag vonatkozásában. Ez ráadásul nem azzal magyarázható, hogy hasonló mértékben esett volna a termelés volumene. Mára a cégek odáig jutottak, hogy az üzemek károsanyag-kibocsátásának csökkenése összességében nagyobb ütemű, mint a teljes hazai ipar hasonló mutatója. A vegyipari emisszió egyre kisebb hányadát teszi ki az országos kibocsátásnak: két éve például a teljes hazai „kéndioxid-termelésnek” kevesebb mint 0,5 százalékát, a szén-monoxid és a nitrogén-oxidok kibocsátásának kevesebb mint 3 százalékát hozták össze az ágazat cégei. Hasonló pozitív fejlemény az is, hogy a magyar vegyipar immár teljesíti az ózonkárosító anyagok csökkentését célzó nemzetközi egyezmények követelményeit. Ezek a fejlesztések azt eredményezték, hogy a hazai vertikum nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Egy 20 európai ország és Törökország vegyiparának kén-dioxid- és nitrogén-oxid-kibocsátását áttekintő felmérés szerint a magyar vegyipar igen jól teljesít. A cseh és a magyar cégek termelési értéke például csaknem azonos, ám a magyar ipar körülbelül 80 százalékkal jobb emissziós értékeket mutat. Ez az eredmény elsősorban a vegyiparban lezajlott szerkezetváltással, a nagy energiaigényű nehézvegyipar visszaszorulásával, a legszennyezőbb technológiák leállításával magyarázható – jelentette ki Gáspárné Bada Magda. Emellett az sem elhanyagolható, hogy a tulajdonosi szerkezet átalakításával működőtőkéhez jutott az ágazat, így volt fedezet a korszerűsítésre. A zöld- és barnamezős beruházások 95 százalékban a legfejlettebb technológiákat reprezentálják, s bár mindezek látványos eredmények, korántsem biztos, hogy hasonlóan érzékelhetően változik a vegyipar megítélése a közeljövőben.