Az egykori Agrimill-vezetők ügyét csütörtökön adta át a területileg illetékes ügyészség a Békés Megyei Bíróságnak - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Fazekas Géza, a Békés Megyei Ügyészég büntetőjogi kollégiumának vezetője. B. Vendel, N. Imre és F. Miklós 1993 májusában került az angol-német tulajdonban lévő Agrimill Rt. élére és 1995-től az Agrimill-lel megegyező tulajdoni hátterű kecskeméti Viktória Rt.-nél töltötték be a cégvezetői posztokat. A 14 ezer oldalas vizsgálati anyag szerint a három vádlott saját tulajdonú cégeket alapított, amelyek az Agrimill-lel és a Viktóriával azonos vagy hasonló gazdasági tevékenységet folytattak. 1995 májusában hozták létre a vádlottak a Nebafi Kft.-t, amelynek nevét utóbb Corn Trade Kft.-re változtatták. Emellett megalapították a Teed Mill Kft.-t, a Topgrain Kft.-t. A vezérigazgatónak érdekeltsége volt a Halászlaki Kft.-ben és a Szarvasi Gabona Kft.-ben, míg F. Miklósnak a Csaba Varia Kft.-ben is. A társasági törvény kizárta, hogy a vádlottak vezető tisztséget töltsenek be hasonló tevékenységet végző cégnél és a munkajogi jogszabályok szerint tulajdonrészt sem szerezhettek volna azonos tevékenységet folytató vállalkozásokban. A vádlottak tulajdonában lévő említett kft.-k az Agrimillhez és a Viktóriához hasonlóan gabonaforgalmazásra, -feldolgozásra, -raktározásra és élelmiszer-előállítására szakosodtak, ami cégjogi és munkajogi problémákat vetett volna fel, ha az Agrimill tulajdonosai az 1997 jaunár-februárjában elrendelt belső vizsgálaton egy könyvvizsgáló segítségére támaszkodva nem tártak volna fel 500 millió forintos vagyoni kárt főként elmaradt haszon címén. A három vezető munkatárs ellen megindított munkaügyi pert azért függesztették fel, mert időközben ellenük nyomozás kezdődött. Az Agrimill volt vezérigazgatója és helyettesei a vádirat szerint a termelőktől megvett gabonát saját tulajdonban lévő társaságaikon keresztül és egyéb kft.-k közbeiktatásával drágábban adták el az általuk vezetett cégnek, mint ahogyan azt közvetlenül megtehették volna. A Corn Trade 10 ezer tonna búzát vásárolt, amit az Agrimill mezőkovácsházi raktárába helyezett el anélkül, hogy erről tároltatási szerződést kötött volna. E mennyiség egy részét egy nyíregyházi kft.-nek adták el, amelytől az Agrimill vásárolta meg a búzát. Közben a búza el sem hagyta a raktárat. A közbeiktatott cégeknek az ügylet során nem kellett fizetniük, hiszen a fizetést a végső vásárló, az Agrimill Rt. nyitotta, és ezt követően osztották vissza a pénzt. Egy másik esetben a vádirat szerint a vezérigazgató meg sem próbált érvényt szerezni annak az általa kötött szerződésnek egy bajai céggel szemben, ami a búza árát az árutőzsde aktuális vételi árával azonos összegben határozta meg. Ehelyett a tőzsdei árnál lényegesen magasabb összegért vásárolt meg 30 ezer tonna búzát az Agrimillnek. A békéscsabai cég korábbi vezetői még a nyomozás előtt a tulajdonosoknak 70 millió forintos károkozást elismertek, és ezt egy összegben visszafizették az Agrimill Rt.-nek. Igaz, a már említett belső vizsgálat 500 milliós károkozást tárt fel. A Békés Megyei Ügyészség vádirata szerint 220 millió forint kár elkövetésével gyanúsítható a három vádlott, amiből 190 milliót az Agrimill, 30 milliót pedig a Viktória szenvedett el. A vádlottak magánvagyonát zár alá vették, ami B. Vendel esetében, ha beigazolódik bűnössége, fedezheti a kárértéket, hasonlóan a harmadrendű vádlottéhoz, míg a másodrendű vádlott esetében a zár alá vett vagyon nagysága eltörpül a neki tulajdonított vagyoni kár nagysága mellett. BOD PÉTER