Lapunk információi szerint a Főpolgármesteri Hivatal elfogadta a tavaly 800 millió forint veszteséget termelő Fővárosi Vízművek Rt. középtávú gazdasági tervét, amely szerint a céget legkésőbb 2002-ig nullszaldóssá kell tenni. Szini szerint a 25 százalék plusz egy szavazattal rendelkező két külföldi tulajdonos, a német RWE Aqua GmbH és a francia Suez Lyonnaise des Eaux SA viszont már 2001-ben mintegy 500 millió forint nyereséget tervez. A befektetői konzorcium a Hungáriavíz Rt.-be tömörülve 1997 áprilisában szerzett tulajdonrészt az FV-ben. A külföldi társaságok 16,8 milliárd forintért 25 százalék plusz egy szavazat részesedéshez jutottak, s 25 éves irányítási szerződést írtak alá a többségi tulajdonos Fővárosi Önkormányzattal. A szerződést egyes fővárosi képviselők a szerintük irreálisan magas menedzsmentdíj miatt bírálják. Az 58,6 milliárd forint alap-, illetve 66,7 milliárd forint saját tőkéjű társaság nemrég jóváhagyott mérlegéből kiderül, hogy 833 millió forint mérleg szerinti veszteséggel zárta az évet, s mintegy 660 millió forint adózás előtti veszteséget szenvedett el, nettó árbevétele 17,3 milliárd forint volt. Szini szerint 2001-ben a nyereségesség feltétele a vízdíjak év eleji, körülbelül 16 százalékos emelése lenne. Ez leginkább a lakosságot érintené. Hozzátette: ezt követően a külföldi tulajdonosok irányítása alatt már nem lenne szükség infláció feletti árkorrekcióra. A főváros és a kisebbségi tulajdonosok között rendeződött a cég menedzsmentdíjáról szóló szerződés vitája. Az eredeti megállapodás szerint a külföldi befektetők mintegy 2,3 milliárd forinthoz jutottak volna, a cég csaknem egymilliárdos vesztesége ellenére is. A fővárosi közgyűlés legutóbbi ülésén jóváhagyta azt a megállapodást, mely szerint a kisebbségi befektetők a korábbi tervekkel ellentétben 1,5 milliárd forintot kaphatnak. Az ellenzék nem ért egyet a megállapodással, Zsinka László MIÉP-es képviselő szerint nem lehet jó egy olyan privatizációs szerződés, amelyre később "piaci kofaként alkudni lehet". A szerződést többféleképpen lehet értelmezni, egy korábbi szakértői vizsgálat is legalább négy különböző összegű menedzsmentdíjat állapított meg a kisebbségi tulajdonosnak - említette Szini. Zsinka kifogásai szerint jelentősen nőhet például a menedzsmentdíj, ha a karbantartási költségeket beruházásként számolják el. Szerinte a díjról a jövőben is vitázni fognak. Szini viszont úgy nyilatkozott, hogy a dokumentum szövegének módosítása nélkül a szerződés jövőbeni értelmezésében is megállapodtak a Fővárosi Önkormányzattal. Eszerint a jövőben csökkenő menedzsmentdíjat vehetnek fel, így a beruházásuk 8-10 év alatt nem térülhet meg. Ennek ellenére sem a francia, sem a német fél nem kíván megválni vízműrészesedésétől, Szini szerint azért, mert a budapesti közmű jó referencia számukra. HŐNYI GYULA