Az 1996 elején indult tőzsdei fellendülés hamar népszerűvé tette a részvénypiacot, s egy ideig nem is igazán kellett a befektetőknek azzal foglalkozniuk, hogy a cégek pontosan mekkora eredményt fognak közölni a gyorsjelentéseikben. A nagy hossz első évében ugyanis mindenki meg volt győződve arról, hogy - főként a Bokros-csomagnak köszönhetően - kitűnőek a makrogazdasági kilátások, s a tőzsdei cégek is jelentős eredménynövekedés előtt álltak. Ebben az időben az elemzők is legalább akkora figyelmet szenteltek a dollár-márka keresztárfolyam alakulásának, mint a tőzsdei cégek eredmény-előrejelzéseinek, s nem véletlenül. Ekkor ugyanis még kitüntetett jelentőséggel bírt az árfolyamok alakulására nézve az, hogy mennyi volt a "zöldhasú" jegyzése. Egy évvel később már egyre feltűnőbb lett, hogy a gyorsjelentések megjelenését követő időszakokban szinte mindig erősebb korrekció (visszaesés) következett be a részvénypiacon. Noha a szakértők előszeretettel várták a BUX újabb és újabb emelkedését a - várhatóan kitűnő számokat tartalmazó - gyorsjelentésektől, a befektetők megismerkedtek az angolban frappánsan hangzó "buy on rumour, sell on news" jelenséggel. A pletykára venni, majd hírre eladni elv ekkor már szinte mindig érvényesült a magyar piacon is. A gyorsjelentések megjelenését megelőző időszak áremelkedése után többnyire visszaestek az árfolyamok, akkor, amikor a tényleg kitűnő számok napvilágot láttak. Persze előfordult, hogy az adatok láttán is felfelé indult egy-egy papír árfolyama, ehhez viszont általában a várakozásoknál is sokkal jobb számok kellettek. Ahogy vége szakadt a sokak által vég nélkülinek hitt hossznak, úgy kerültek egyre inkább a középpontba a várható cégeredmények. Nem véletlenül: ahogy az egyes társaságok eltérő mértékű eredménynövekedése nyomán már csak szelektív vásárlásokkal jelentek meg a piacon a külföldi befektetők, fokozott jelentőséget kapott a megfelelő részvény kiválasztása. Tavaly a befektetők megismerték a pletykára venni, hírre eladni elv fordítottját is, mert egyre több cég eredménye esett vissza drasztikusan vagy fordult át veszteségbe az év folyamán. A piac természetesen soha nem a gyorsjelentésekből értesült a drámai változásokról, annak megjelenésekor már rossz, sőt sokszor a ténylegesnél is rosszabb számokra számított. Ezért fordult elő többször, hogy az első látásra kiábrándítónak tűnő jelenések nyomán emelkedésnek indultak a korábban persze már igencsak megtépázott árfolyamok. Idén már rég elfelejtették a befektetők, hogy valaha a dollár árfolyamának is szerepe volt az ármozgásokban. Csökkent az amerikai piac hatása is, ha ugyanis a nagy külföldi alapok megjelenése nyomán egyértelmű trend alakult ki a tőzsdén, nem volt olyan külpiaci esemény, ami azon változtatni tudott volna. A mérleghiány-problémától megijedő alapok akkor is "szórták" magyar részvényeiket, ha az egész világon minden tőzsde emelkedett. Viszont gond nélkül ugrott fel 6600-ról 7500-ra a BUX pár nap alatt akkor, amikor a külpiacokon abszolút trend nélküli kereskedés folyt. Ezek az időszakok azonban egyre rövidebb ideig tartottak. A forgalom drasztikus csökkenése is azt mutatja, hogy a nagybefektetők egyre ritkábban adnak-vesznek a pesti parketten. Ilyenkor persze ismét felerősödhet a külpiacok hatása is, hiszen valami kapaszkodó mégiscsak kell a befektetőknek, hogy éppen vegyenek vagy eladjanak. S épp egy ilyen helyzetben érkeztek az elmúlt hetekben a gyorsjelentések is, utat mutatva az árfolyamoknak. Az augusztus közepén zárult jelentésdömping során az első féléves eredményükről adtak számot a tőzsdei cégek. A megjelenést megelőző hetek érdekessége az volt, hogy alig-alig volt olyan jelentősebb ármozgás, amiből egyértelmű befektetői várakozásokra lehetett volna következtetni. Az olyan esetek ugyanis, amikor például közvetlenül a megjelenés napját megelőző napon történik váratlan árelmozdulás, inkább arra vallanak, hogy a gyorsjelentés adatai idő előtt néhány befektető birtokába kerültek. Ennek bizonyítása azonban igen nehéz. Nem véletlen, hogy a legutóbbi két botrányos esetben - a Richter első negyedéves jelentése, az állítólag a KSH-ból kiszivárgott fizetésimérleghiány-adat - sem vezetett semmilyen eredményre a vizsgálat. A befektetők amúgy sincsenek könnyű helyzetben, ha el kell dönteniük, hogy a megjelent számok jók vagy rosszak a várakozásokhoz viszonyítva. A tengerentúlon a First Call elnevezésű cég közli szinte az összes tőzsdei cég egy részvényre jutó eredmény-előrejelzését, és a piac ezt a számot tekinti a konszenzusos, összesített várakozásnak. Ehhez viszonyítani pedig nem nehéz. Nálunk a brókercégek elemzőinek előrejelzései gyakran igen széles sávban szóródnak, s a befektetőknek nehéz megtalálni a viszonyítási alapot. Szerencsére az utóbbi időben akadnak már összesítések is, így a Befektetőben rendszeresen közölt táblázat is jó támpontot nyújthat azoknak, akik egy konszenzusos értéket keresnek a cégek várható eredményét illetően. A féléves jelentések nyomán az árfolyam-reakciókat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a legtöbb cég esetében egyértelműen a közölt számok határozták meg az utóbbi napok ármozgását. Ez a reakció első látásra normálisnak tűnik, a furcsa éppen az benne, hogy az elmúlt időszakban nem volt jellemző, hogy a megjelent számok ennyire befolyásolták volna az árfolyamokat. Az is igaz ugyanakkor, hogy - a korábbiakhoz hasonlóan - jobban büntette a piac azokat, akik elmaradtak a várakozástól. A meglepően jó számokat közlő cégeket többnyire csak néhány óráig díjazták a befektetők. Az elemzőket talán leginkább meglepő Egis például a messze várakozás feletti számok láttán azonnal magasan nyitott, majd gyorsan esni is kezdett a kurzusa. Ezt követően viszont - szinte szabályt erősítő kivételként - szép lassan megint a vevők kerültek túlsúlyba, s négy napon át folyamatosan nőtt a papír árfolyama, nem törődve a BUX mozgásával. Egyértelműen a gyorsjelentés vártnál kevésbé gyenge számaival lehetett magyarázni a Borsodchem emelkedését is, itt azonban az egyetlen nagy vevő eltűnésével azonnal esni kezdett az árfolyam. A Globus kurzusa is megugrott a gyorsjelentés számainak láttán, az ezt követő napok ármozgásaira viszont már a múlt heti osztalékszelvény-vágás is hatással volt. A klasszikus "pletykára venni, hírre eladni" elvet ezúttal a Zwack ármozgása igazolta. A korábbi hetekben lassan, de stabilan erősödő papír a jelentés megjelenésekor érte el csúcspontját, majd rögtön esni kezdett az árfolyam. Nem így a NABI, az év egyik legjobban teljesítő papírja ezúttal egyáltalán nem esett vissza. Az eladók nem kívántak engedni a jelentés megjelenése után kialakult 4300 forint körüli árból. Az utóbbi év nagy vesztesének számító Fotex esetében viszont a negatív befektetői megítélés nem változott, a hónapok óta folyamatosan csökkenő árfolyam csak egy erőtlen ugrásra volt képes a kedvező számok láttán, majd visszatért a letargia. A Prímagáz is a várakozásoknál jobb (tehát kevésbé rossz) számokat közölt, az árfolyam viszont először egyáltalán nem reagált, majd egy nappal később kezdett meredeken emelkedni. Ebben az esetben tehát nem tudni, hogy a gyorsjelentés hatása, vagy valami más is motiválta a vásárlókat. Hasonló a helyzet a TVK-val, mert az alapvetően kellemetlen meglepetést jelentő gyorsjelentés megjelenését követően napokon át tízezerszámra vásárolta a papírt néhány nagybefektető, de hogy ehhez bárminemű köze volt-e a gyorsjelentésnek, az erősen kérdéses. Igen egyértelmű a helyzet viszont azon papírok többsége esetében, melyek a piac várakozásai alatt teljesítettek. Első helyen a Mol érdemel itt említést, mely a gyorsjelenés megjelenését követően azonnal esésnek indult, s épp akkor, amikor megállni látszott a csökkenés, egy nagy tételes eladó jelent meg a színen, és hatezer forint közelébe bucskázott a jegyzés. Itt azonban már tekintélyes vételi oldal jelent meg, ami igen nagy forgalmat eredményezett a múlt szerdán. Korábban jó eredményt reméltek tőle a befektetők, kiábrándultságukban azonban tisztességgel "megöntözték" a Synergont (vagyis eladásaikkal lenyomták árfolyamát), amely viszont így is csak oda esett vissza, ahonnan alig egy hónappal korábban hirtelen emelkedni kezdett. A hetek óta csökkenő Pannonplast zuhanni kezdett a gyenge eredmény hatására, az ugyancsak ereszkedő trendben levő Mezőgép pedig tovább esett. Teljesen eltűntek a vevők a Human piacáról is, ahol szinte kötés nélkül hullott a jegyzés 6 százalékot a számok láttán, s a Pick árfolyama is lefelé tartott a várakozásoknál alig gyengébb eredmény miatt. Persze nem kellett az áreséshez minden esetben feltétlenül gyenge gyorsjelentés. Nem volt rossz a Rába eredménye, a papír árfolyama mégis stabilan lefelé mozdult el, s a Matáv is három napig esett a várakozásoktól csak hajszálnyival elmaradó számok nyomán. Első látásra tehát úgy tűnik, hogy a befektetők ezúttal igencsak odafigyeltek a gyorsjelentésekre. Ez azonban valószínűleg annak volt köszönhető, hogy a piacot meghatározó nagy külföldi megbízók ezúttal - és egyelőre - csak alig-alig reagáltak a féléves adatokra, és a Mol, a Synergon eladásán kívül csak a TVK és némi Borsodchem vételében jeleskedtek. Ennek köszönhetően a hazai befektetők reakciója jobban láthatóvá vált, pár milliós tételek vásárlása, illetve eladása is jelentős elmozdulásokat tudott okozni. Most úgy tűnik, a közeljövőben sem várható a külföldiek aktivitásában sok változás. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a gyorsjelentések "lereagálását" követően a befektetőknek érdemesebb lehet a kisebb tőkeerejű társaságok részvényeit is keresni, mivel ezek piacán kisebb spekulációs kereslet is jelentősebb áremelkedést okozhat. ÁCS GÁBOR