A luxemburgi központú Credit Suisse (CS) Equity Fund Management Company, mint alapkezelő négy különböző részvénybefektetési alapjának hazai forgalmazására adott engedélyt a PSZÁF. Itthon a Raiffeisen Bank Rt. és a Citibank Rt. forgalmazhatják majd a szintén luxemburgi bejegyzésű CS Equity Fund esernyőalap (egyfajta alapcsalád) „European Blue Chips”, „Global Financials”, „Global Health Care” és „USA” elnevezésű részalapjainak jegyeit, amihez elkészültek a magyar nyelvű tájékoztató anyagok. (Az esernyőalap lényegében csak egy jogi keret, a részalapok önálló egységek.) Az alapok neve magáért beszél, sorrendben az egyik a nyugat-európai blue chipek, a második a világ pénzügyi vállalkozásainak, a harmadik gyógyszeripari és biotechnológiai cégeknek a részvényeibe fektet, illetve az utolsó az USA legfontosabb társaságaira koncentrál (irányadó indexe az S&P 500). Az USA-alap kivételével euróban denomináltak, és legalább több száz millió euró nagyságúak, de az „European Blue Chip” például kissé meghaladja az egymilliárdot is (tavasszal még másfél milliárd euró körül járt). Az alapokról egyébként igen részletes információk találhatók a pénzügyi csoport internetes oldalain (angolul). Amint a nemzetközi CS-csoport hazai leányvállalatánál megtudtuk, a forgalmazás kezdetét szeptember 2-ára tervezik. A Citibank teljes hálózata részt vesz benne, a magánszemélyeknek inkább itt ajánlhatók a befektetési jegyek. (A forgalmazásért nem számolnak fel külön jutalékot, de a teljes, más alapokat is tartalmazó átlagos befektetésijegy-állomány után éves díjat kell fizetni.) A Raiffeisen Banknál csak a központi fiókban adhatók-vehetők a papírok, 15 millió forint felett jutalékmentesen, az alatt pedig 5 százalékos jutalékért, így az inkább intézményeknek vagy más, nagyobb tőkével rendelkező befektetőknek ajánlható. Nincs kizárva, hogy később más pénzügyi csoportokat és más alapokat is bevonnak a forgalmazásba, a tapasztalatok függvényében. Először tavaly a devizajogszabályok változása készítette elő, majd idén januártól az új tőkepiaci törvény tette lehetővé egyértelműen a külföldi befektetési alapok jegyeinek hazai forgalomba hozatalát. A hazai pénzügyi csoportok közül több gondolkodott azon, hogy a nemzetközi értékpapírpiacokon való befektetésekhez itthon kezelt alapokat hozzanak-e létre (ilyenek már szép számmal léteznek), vagy külföldről kezelt termékeket hozzanak be. Többen a középutat találták járhatónak, és alapok alapjaként itthon bejegyzett, de külföldi befektetési jegyeket vásároló konstrukciókat hoztak létre (K&H, Concorde, Raiffeisen). A másik verzió első képviselője most tehát szintén megérkezett. Korábban, a régi jogszabályi környezetben a Budapesti Értéktőzsdén forgott a Central European Growth Fund nevű, zárt végű alap papírja, ami azért vált lehetővé, mert az inkább részvénynek számított. Gyakorlatilag azonban nem volt rá kereslet, és így ki is vezették a tőzsdéről. E. J.