Kovács Szilárd, Erste Alapkezelő Zrt., kötvénystratéga

− Minek volt köszönhető a 2012-es kimagasló éves teljesítmény (16,78 százalék)? Mivel tudta az Erste felülmúlni a vetélytársakat a rövid alapok piacán?

− Sikerünk egyik kulcstényezője a megfelelő időzítés volt. Az év eleji pánik enyhülésével már a vételi oldalon voltunk a hosszú kötvények piacán, és az év második felében − a jelentős hozamcsökkenés után − is optimisták maradtunk, így mindvégig profitáltunk a hozamok eséséből. Másrészt aktívan használtuk a magas hozamú, euróban denominált magyar állampapírokat és államilag garantált kötvényeket, melyeket forintra fedeztünk, így a fedezeti prémiumot (ami nagyságrendileg a forint és az euró kamatkülönbözete) is megnyertük.

− Az "állami garanciával rendelkező kötvények" pontosan mit takarnak az alap portfóliójában?

− Azon kötvények tartoznak ide, amelyeket nem az állam bocsátott ki, azonban visszafizetésükre garanciát vállal. Ilyen például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által kibocsátott kötvény.

− Milyen változásokat hozhat a rövid kötvények piacán az augusztustól bevezetésre kerülő 6 százalékos új ehoteher?

− Jelentősebb változásra nem számítunk.

− Az elfogadott törvény értelmében az alapoknak legalább 80 százalékban magyar forinteszközöket kell tartaniuk portfóliójukban, hogy mentesüljenek az új teher alól. Ezt teljesíti az Erste Rövid Kötvény Alap?

− Nem teljesíti. Úgy gondoljuk, az alap nagyobb szabadságfoka a befektetési instrumentumok terén több profitot hozhat a befektetőknek, mint amit az ehoteher elvisz. Az Erste Alapkezelő a pénzpiaci alapok kategóriájában kíván ehomentes alapot indítani.

− Éleződhet a verseny az alapok piacán az új ehoteherrel?

− Az egyébként is alacsony hozamkörnyezetben az adó bevezetésével tovább csökkent a várható hozam, így az ügyfelek bizonyára még több energiát fordítanak a kedvező befektetési lehetőségek felkutatására. Ez növelheti a versenyt.

− Hogy ítéli meg a rövid kötvényalapok kilátásait a következő években?

− A rövid kötvényalapok még stagnáló hozamkörnyezetben is magasabb hozamot biztosítanak, mint a pénzpiaci alapok, ráadásul aktív stratégia megvalósítására is több lehetőségük van. Természetesen a múlt év óriási hozamaira nem számíthatunk, de a pénzpiaci eszközök várható hozamaihoz viszonyítva még mindig nagyon versenyképes ez a kategória.

− Lát-e még teret a magyar kötvényhozamok csökkenésére a jelenlegi szintekről?

− Igen, ennek pedig két oka is van. Egyrészt további kamatcsökkentést várunk az MNB-től, másrészt pedig úgy látjuk, hogy marad a mostani nemzetközi likviditásbőség.


Horváth István, K&H Alapkezelő Zrt., befektetési igazgató

 

− Azt látjuk, hogy a statisztikák szerint 11,71 százalékos éves hozammal a K&H hazai euró-kötvényalapja a kategória második legjobb szereplője. Ezen kívül mit érdemes tudni az alapról?

− A fenti hozamot úgy értük el, hogy közben februárban ezen a 11,7 százalékon felül az alap kifizetett hat százalék hozamot is a befektetőknek. Ez egy zárt végű alap, vagyis menet közben nem lehet be- és kiszállni, az alap tavaly nyáron indult és 2014 decemberében jár le.

− Milyen eszközökbe fektetnek jellemzően?

− Az alap befektetési politikájának lényege, hogy magyar kibocsátású, euróban denominált eszközökbe fektet, emellett próbáltunk olyan papírokat találni, melyeknek lejárata igazodik az alap lejáratához. Jellemzően állampapírban, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által kibocsátott átváltható Richter-kötvényekben és magyar eurókötvényekben van a másfél milliárd forintos vagyon nagy része. Konkrétan az alap kétféle magyar eurókötvényt, az említett Richter-kötvényt és egy euróalapú OTP-jelzálogpapírt tart a portfólióban.

− Ön szerint minek köszönhető az alap sikere?

− Elsősorban a jó időzítésnek, annak, hogy jókor indultunk. A megvásárolt eszközökön euróban jellemzően 6-7 százalékos éves hozamot lehetett elérni, emellett a forint kamatelőnye további 3-4 százalékot hozott, a fennmaradó hozam pedig a kötvények felértékelődéséből adódott. Fontos, hogy az alap indulásakor kikötöttük, hogy a kötvényportfóliót menet közben nem változtatjuk. Emellett hozzájárult a sikerhez az is, hogy sok olyan, 100−125 ezer euró névértékű papírt vettünk az alapba, melyeket a kisbefektetők többsége egyénileg nem tud megvásárolni.

− A forint árfolyama mennyiben befolyásolja az alap teljesítményét?

− Semennyire, hiszen a teljes vagyont hedge-eljük. Ráadásul nem aktív politikát folytatunk ebben, nem próbálunk játszani a kamatkülönbözettel, hanem folyamatosan fedezve vannak a pozícióink.

− Milyen az alap piaci fogadtatása? Terveznek folytatást?

− Sikeres volt az alap, igény mutatkozott az ügyfelek részéről, így a közelmúltban zártuk le egy ugyanilyen alap jegyzését.

− Ennek az új alapnak mennyiben lesz más a portfóliója? Mennyit változott a piaci környezet az utóbbi egy évben?

− Egyelőre vannak ötleteink, de konkrétan még nem döntöttük el, milyen eszközöket veszünk az alapba. Elsősorban OTP- és Mol-kötvényekben, Prémium Euró Magyar Államkötvényekben (PEMÁK) gondolkodunk, emellett van néhány olyan magyar devizakötvény, ami futamideje alapján illene az alap profiljába. Próbálunk nem csak euróban kibocsátott papírokra koncentrálni, hanem más devizákat is figyelembe venni. Persze az korántsem biztos, hogy mindegyik papírból kapunk eleget, hiszen ezek részben illikvid eszközök.