A megfontoltabb, az állandóan józan vezetés, az autózási morál javítása, s ezekből adódóan a balesetek számának remélt csökkenése a célja annak a közlekedésben való részvételt szigorító törvénytervezetnek, melynek végleges változatát talán év közepéig elfogadja a Parlament, s várhatóan ősszel megszületik a végrehajtási rendelet is. Míg e hónap elején a közlekedésrendészet egyik illetése még nem árulhatott el konkrét adatokat a munkacímen közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény tervezetéről (NAPI Gazdaság, 2000. március 7., 23. oldal), addig a múlt héttől az interneten már megtalálhatják az érdeklődő autósok a tervezet legfontosabb információit. E szerint a végső, a legsúlyosabb esetben bevonják a vezetői engedélyt. Ennek előzményeként sorozatosan olyan szabálysértéseket, közlekedési bűncselekményeket "kell" elkövetni, amelyek után az autós büntetőpontokat kap, s ezeket a közlekedésrendészeten tartják nyilván. Ha számuk eléri a tizennyolcat, akkor a jogosítványt - legkevesebb fél évre - bevonják. A kiszabott büntetőpontok értékéről a vezető értesítést kap, ám - új elemként - a büntetőpontozás ellen nem fellebbezhet. A törvénytervezet szigorúbb a kezdő vezetők vétségeivel szemben, mert tőlük már 14 pont esetén átmeneti időre bevonható lesz a jogosítvány. Statisztikai adatokra hagyatkozó szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a kezdő vezetők mennyiségileg is több balesetet okoznak, sőt az arányokat tekintve ezek között több a súlyosabb, valamint a halálos kimenetelű ütközés, amit egyrészt a gyakorlatlansággal párosuló figyelmetlenségre, másrészt olykor indokolatlan bravúroskodásra vezetnek vissza. Egyszerűbb közlekedési szabálysértésekért - például irányjelzés nélküli sávváltás, kereszteződésben piros lámpánál való áthaladás, sebességhatár kisebb túllépése - 2-7 rosszpont sújtja az elkövetőt, viszont közlekedési bűncselekmény - például ittas vezetés - esetén legkevesebb 8; szándékos elkövetés és gondatlanul elkövetett bűncselekmény minősített eseténél 9; szándékosan elkövetett bűncselekmény minősített eseténél egyszerre 10 büntetőpontot kap az elkövető. A rendelkezésre álló elképzelések szerint a második közlekedési bűncselekményt követően - szemben a korábban napvilágot látott napilap-értesüléssel - még nem vonnák be automatikusan a jogosítványt. Ez csak akkor valósulna meg, ha legalább az egyik eset szándékosnak minősíthető, vagy ha már korábbról összegyűjtött néhány büntetőpontot a vezető. Sőt, ha egyszerre többféle kihágást követ el - gyorshajtás, piros lámpán áthaladás, egyéb veszélyeztetése a közlekedésnek -, s ezeket egy eljárásban vizsgálják, akkor a sofőr büntetőpontjainak számát kettővel megnövelik. Ha a vezető annyi büntetőpontot gyűjtött össze, hogy a jogosítványát bevonják, akkor ezzel a pontjai ugyan nullára csökkennek, viszont a vezetői engedély csak utánképzés során szerezhető vissza. A büntetőpontokat nyilvántartó belügyi hivatal a vezetőt külön értesíti, ha pontjainak száma elérte a tizennégyet; kezdő vezetők esetében már tíznél megteszi ezt. A pontgyűjtemény mellett a BM illetékes szervezete arról is tájékoztatja az autóst, milyen megoldással csökkentheti a pontok számát. Ez - az elképzelések szerint önkéntesen vállalva - utánképzésen való részvétellel lehetséges. Az utánképzés igazolásakor a nyilvántartott pontok számát 14 pontig 4 ponttal, 15-17 pont között 2 ponttal kell csökkenteni. A jogszabálytervezet szerint a büntetőpontokat az elkövetéstől számítva legfeljebb két éven keresztül tartják nyilván, utána elévülnek. N. Á.