Tavaly több mint 5 százalékkal 20,4 milliárd forintra nőtt az egészségtelennek minősített élelmiszerekre kiszabott népegészségügyi termékadóból (neta) bevallott összeg. Ez többek között 77 ezer tonna édesség, 267 millió liter üdítő, 33 millió liter energiaital, 3,3 millió liter szörp és 13 ezer tonna sós ropogtatnivaló forgalma után jött össze. A valós bevétel a bevallottnál nagyobb mértékben, 6,1 százalékkal 20,04 milliárd forintra emelkedett.

Bár a netát általában chipsadóként emlegetik, helyesebb, bár valamivel hosszabb volna, ha édességadóként hivatkoznánk rá, hiszen az adóösszeg fele - bő tízmilliárd forint - az ún. előre csomagolt cukrozott készítményekből, köztük az alacsony kakaótartalmú csokoládékból jön össze. (A cikk az infografika után folytatódik - görgessen!)

A sós snackek csak a második legjelentősebb tételt jelentik, majd az ételízesítők, az üdítők és az energiaitalok következnek. A sós snackek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy csak a csomagolás felnyitása után azonnali fogyasztásra alkalmas termékek neta-kötelesek, tehát a fagyasztott termékek nem tartoznak ide, ahogyan a mikrohullámú sütőben elkészíthető pattogatott kukorica sem, miközben a már kipattogtatott állapotban forgalmazott kukorica igen.

Az energiaitaloknál lényegében sikerült kiűzni a magyar piacról a taurint tartalmazó termékeket - illetve a receptúra módosítására kényszeríteni a gyártókat - a rájuk kivetett 250 forint/liter adóval. Itt tavaly már nem érte el az ötmillió forintot a neta-bevétel, holott 2012-ben még 165 millió forintra rúgott, az adóköteles forgalom pedig 660 ezer literől 19 ezerre esett. Költségvetési szempontból sikertörténet ugyanakkor a viszonylag magas (15mg/ml feletti) metilxantin-tartalmú (azaz koffein, teobromin vagy teofilin) energiaitalok szerényebb, literenként 40 forint mértékű adóztatása, ebből az elmúlt évben 1,3 milliárd forint folyt be a 2013-as kevesebb mint egymilliárdot követően. (Az energiaitalok általában 32 mg/l koffeint tartalmaznak, a Coca-Colában 11 mg van.)

A legnagyobb növekedés a frissen megadóztatott, alacsony gyümölcstartalmú - ezért olcsóbb - szörpök után fizetendő adó terén látható: a 658 millió forint kiszabott neta az egy évvel korábbi húszszorosa. Az ételízesítők és az üdítők után kiszabott neta összege jelentős, ám évről-évre csökkenést mutat, míg az előre csomagolt cukrozott készítmények viszonylag stabilan teljesítenek, az ízesített sörökből és alkoholos üdítőből viszont szabad szemmel alig látható bevétel keletkezik.