Kettős árprésben a Mol árfolyama?

A nemzetközi energiahordozó-piac, az elemzők a cég felett az eddig dicsért olajár-emelkedések miatt kongatják a vészharangot, itthonról pedig a gázárak alakulása fenyegetheti a társaság profitját - írja a NAPI Gazdaság. Ilyen magas olajárak mellett az olajcégek már nem fogják tudni egykönnyen a fogyasztókra hárítani az üzemanyagköltségek további emelkedését – indokolta több elemzés is azt, hogy a Mol múlt hét pénteki féléves gyorsjelentésének vártnál jobb számai ellenére miért is minősíti le a részvényt vételről tartásra. A magas olajárak idővel elkerülhetetlenül szűkíteni fogják az olajtársaságok üzemanyagon elérhető árrését – állítják például a Lehman Brothersnál, de más befektetési bankok elemzői is azt hangsúlyozzák, ha rosszabb nem is lesz, de annyi bizonyos, hogy az olajcég profitjának az elmúlt félévben bekövetkezett növekedési üteme nem fenntartható. Ennek alapján az elemzők általában tartásra módosították le ajánlásaikat az olajrészvényre vonatkozóan. Ez egy tőzsdei befektető gondolkodásmódjában a jelenlegi helyzetben gyakorlatilag megegyezik az eladási javaslattal, hiszen az elmúlt két és fél hónapban bekövetkezett áremelkedés után még az is több mit 20 százalékos profitot realizálhat, aki a tegnapi záróáron adott el (a 21 800 forintos csúcsáron a profit május végétől meghaladja a 40 százalékot). Ehhez képest egy olyan részvényt tartani, amiben már nem látszik további növekedés, érthető módon keveseket hoz lázba. Az általános elemzői pesszimizmust a hazai gázárhelyzet is erősíti. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumnak is úgy nyilatkoztak, hogy az idén már nem lesz több gázáremelés, miközben szeptembertől a Mol gázüzletágának már 45 forintot elérő árat kell fizetnie az importgáz köbméteréért, és ez a további hónapokban a 9 hónappal késleltetett kőolajtermékár-követés miatt csak nőni fog. Mosonyi György Mol-vezérigazgató a gyorsjelentés sajtótájékoztatóján mindehhez csak annyit fűzött hozzá, hogy a gázár-kompenzációra számított, a Mol által a megemelt bányajáradékból fedezett, év végére várhatóan 75 milliárd forint körüli összeg nem lesz elég. Márpedig ez a Mol első féléves, több mint 42 milliárdos gázprofitját is fenyegeti mindaddig, amíg az E.On Ruhrgas át nem veszi tőle ezt a terhet. Erre elméletben november tájékán kerülhet sor, hiszen a hó 17. napjáig kellene az Európai Bizottságnak döntést hoznia arról, jóváhagyja-e a gázüzletág eladását. A döntés azonban bizonytalan, így azt sem tudni pontosan, hogy az addig esetlegesen felgyülemlő veszteségeket ki állja, nem beszélve arról, hogy 25 százalékban a tranzakció lezárása után is a Molnak kell viselnie a veszteséges gazdálkodás következményeit. Politikai részről a helyzet változásának csupán egy jele van, a diplomatikusan jövő év első félévére ígért átalakítás a gázár-kompenzációs rendszerben (a rászorultsági alap bevezetése, ami valóban összhangba hozhatja a támogatásra fordítható, idővel egyre csökkenő összeget az egyre magasabb árak miatt növekvő kifizetésekkel), ennek azonban a választások közeledte miatt rendkívül nagy a bizonytalansága, ami mindig a tőzsdei árak csökkenése irányába hat.