A sajtó egy része az elmúlt napokban téves következtetéseket vont le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen megjelent februári értékpapírpiaci statisztikájából, amit a háztartások állampapír-állománya tekintetében a februári jelentős kamatkifizetések torzítottak – hívta fel a figyelmet az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) szerdai közleményében. 

Az ÁKK megállapítása alapján az állományi változásokról a kamatfizetések hatásától megszűrt, névértékes statisztika ad számot, ami 

egyértelműen mutatja, hogy tovább nőttek a lakossági befektetők állampapír-megtakarításai.

A jegybank adatai szerint februárban piaci értéken 348 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, ezen belül mintegy 10 milliárd forint az átértékelődésből származó veszteség, míg a tranzakciók 337 milliárd forinttal csökkentették az állományt. Ezzel szemben az MNB névértéken számított értékpapír 
statisztikáiban állománynövekedés figyelhető meg februárban – fejtették ki, leszögezve: 

A látszólagos ellentmondás oka ugyanis a kamatfizetések elszámolása. 

A februári jelentős kamatfizetés (több mint 480 milliárd forint) a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelenik meg, jelentős mértékben torzítva az adatokat. Vagyis az, hogy 337 milliárd forint volt a negatív tranzakció, azt jelenti, hogy közel 150 milliárd forint jelent meg a kamatok újrabefektetéseként vagy teljesen friss tőkeként az állampapírpiacon. Közleményében az MNB is kiemeli, hogy

„a lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 158 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett” februárban

– emlékeztettek.

Ahogy azt az ÁKK első negyedéves teljesülésről szóló közleményében is hangsúlyozta, március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 37 százaléka teljesült, tehát nem csökkent a lakossági befektetők bizalma az állampapírok iránt, és nem adták el tömegesen befektetéseiket a magyar háztartások. Az első negyedévben a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) volt a legnépszerűbb lakossági termék, illetve népszerű volt a pénzpiaci hozamokhoz igazodó Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) is.

Szerintük jól látszik, hogy a lakossági befektetők körében egy portfólió átrendeződés történt, aminek hatására a PMÁP aránya a lakossági állampapírok között 59 százalékról 47 százalékra csökkent, ugyanakkor a FixMÁP és BMÁP együttes aránya 19 százalékról 32 százalékra emelkedett. Emellett az első negyedévben a befektetők egy része az intézményi papírok, ezen belül leginkább a diszkont kincstárjegyek (DKJ) felé fordult, így

a lakossági tulajdonú intézményi állampapírok becsült állománya 278 milliárd forinttal emelkedett.

Az ÁKK negyedéves jelentésének számait és az MNB, kamatfizetések hatásától megszűrt adatait figyelembe véve egyértelmű, hogy a kapott kamatok egy részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság – húzták alá.

Meglepőt húzott a lakosság az állampapírpiacon

Megérkeztek az első negyedéves statisztikák, a számok alapján felesleges volt az aggodalom, nincs tömeges pénzkiáramlás az állampapírpiacról. Bővebben.

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!