A hatályos jogszabályok szerint a lefoglalt és elkobzott árut a büntetőeljárást lezáró jogerős ítéletig őrzi meg a Vám- és Pénzügyőrség, s utóbb a döntés függvényében rendeli el a megsemmisítést avagy az értékesítést. A jelenlegi bírói gyakorlat szerint ezen termékek döntően pénzügyi bűncselekmények, csempészet, vámorgazdaság vagy deviza-bűncselekmény következtében kerülnek a hatóság birtokába. A gyakorlat azt mutatja, hogy a lefoglalt és elkobzott termékek nagyobb részét értékesítik és csak a kisebb hányadát semmisítik meg. Ennek ellenére a tárolás, szállítás, őrzés, szakértői díj és a teljes megsemmisítés évről évre 150-200 millió forintot emészt fel. Ami a hamis védjeggyel ellátott termékek sorsát illeti, jelenleg az elkobzást kimondó jogerős bírói ítéletet követően ezeket megsemmisítik. Ugyanakkor az elmúlt évben két alkalommal is, a karácsonyi és húsvéti ajándékozás keretében a MeH kezdeményezésére a VPOP 80 millió forint értékű, lefoglalt és jogerős bírói ítélettel elkobzott, eredetileg megsemmisítésre szánt ruhaneműt osztott szét a Nagycsaládosok Országos Egyesületén keresztül a rászorulók között. Az ajándékozási akció a szakemberek szerint precedens lehet a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítását illetően is. A módosító indítvány ugyanis szintén a megsemmisítésre ítélt ruhaneműk karitatív, szociális célú felhasználása felé teremtene szélesebb lehetőséget. A javaslat szerint szociális célra kizárólag a megsemmisítésre ítélt ruházati és cipőipari termékek használhatók fel, a védjegyjogosult előzetes hozzájárulásával. Ezen túl szükséges még a védjegybitorlással érintett hamis márkajelzés eltávolítása, illetve jogsértő jellegétől való megfosztása. A karitatív felhasználás körében pedig szigorú megállapodási feltételek biztosítják majd azt, hogy az áru ne kerüljön kereskedelmi forgalomba. B. G. A.