A változás szerint aki munkanélküli-ellátásban részesül, az ellátással összefüggő körülményeiben bekövetkező változást a tudomására jutásától számított 8 napon belül köteles bejelenteni a munkaügyi központnak. A munkanélküli-ellátásban részesülő személy az általa folytatott kereső tevékenységet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni. A korábbi szabályozás a kereső tevékenység bejelentése mellett az ebből származó jövedelem bejelentésének kötelezettségét is előírta. Ennek további fenntartása szükségtelen, mivel a munkanélküli-járadék folyósítása mellett kereső tevékenység nem állhat fenn. Speciális szabály vonatkozik az alkalmi munkavállalásra. Ha a munkanélküli-ellátásban részesülő személy alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, akkor az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyát nem kell előre bejelenteni, de könyvét a munkanélküli-ellátás számfejtése előtt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatnia. Változás a munkanélküli-ellátásban részesülő kötelezése arra, hogy a munkanélküli-ellátással összefüggő körülményeiben bekövetkezett változást köteles az említett időpontban bejelenteni a központnak. A jogalkotó nem határozta meg, hogy mit ért ellátással összefüggő körülmények alatt. Ide tartoznak azonban azok a tények, adatok, amelyek az ellátás folyósítását befolyásolhatják. (Például ha megváltozik a jogosult lakcíme.) Hasonlóképpen ilyen tény lehet, hogy az érintett személy nyugellátásra, tehát öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá. A munkanélküli-ellátások visszafizetési kötelezettségével kapcsolatban fő szabály az, hogy aki az ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 180 napon belül írásban kötelezték. Korábban nem volt arra előírás, hogy a munkaügyi központ eltekinthetne méltányossági alapon a visszafizetési kötelezettség foganatosításától, erre csak az aktív eszközök esetén volt mód. A módosítás szerint a munkaügyi központ igazgatója külön méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a jogalap nélkül felvett munkanélküli-ellátás visszakövetelésétől. Ezt a jogát az eljárás bármely szakaszában gyakorolhatja. Lényegében véve ez azt jelenti, hogy ha a munkaügyi központ megállapítja azt, hogy az ügyfél a munkanélküli-járadékot vagy a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt jogalap nélkül vette fel, az összes körülmény mérlegelésével ügyféli kérelemre eltekinthet az ellátás visszakövetelésétől. Az új szabályozás a gazdasági társasági tagok munkavégzésével összefüggő jogbizonytalanságot megszüntette. Korábban a személyes közreműködésre való jogosultságot, illetve kötelezettséget állapította meg, a módosítás ezt pontosította a személyes közreműködésre, illetve a mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzésre. A korábbi szabályozás alapján volt olyan álláspont, hogy a gazdasági társasági tagság kereső tevékenységnek minősül, hiszen a tag a társasági törvény alapján jogosult a személyes közreműködésre. Ha ezt a társasági szerződés előírja, akkor köteles is. A gazdasági társasági törvény 1992. évi módosítása a személyes közreműködési kötelezettséget kkt.- és bt.-tagok esetében megszüntette. Ha a kkt., bt. tagja a társaság működésében személyesen is közre akart működni, a társasági szerződésben foglaltak szerint megtehette. A kft.-k esetében a személyes közreműködés mellékszolgáltatási kötelezettség keretében valósul meg, melyet szintén a társasági szerződésben lehet szabályozni. Ha tehát a gazdasági társasági tag nem vesz részt személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás útján a társaság tevékenységében, ez a jogi állapot nem tekinthető kereső tevékenységnek. KISS FERENC MUNKAJOGÁSZ