Dolgozói részvényt a részvénytársaság akkor bocsáthat ki, ha a közgyűlés a számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadta, amely szerint az rt.-nek alaptőkén felüli vagyona van. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy Gt. szerint előírt módon ingyenesen vagy kedvezményes áron a részvénytársaság dolgozói részvényt bocsásson ki, ugyanis a névérték és a kedvezményes ár, illetve alkalmasint az ingyenes juttatás közötti értékkülönbözetet a társaságnak az alaptőkén felüli vagyona biztosítja. A névérték alatti részvénykibocsátás semmis lenne, tehát ahhoz, hogy a jogszabályban előírt módon ingyenesen vagy kedvezményesen kerülhessen sor részvénykibocsátásra, a névérték eléréséig terjedő összeget a társaságnak magának kell fedeznie. Ingyenes kibocsátás esetén a dolgozók a közgyűlés által meghatározott feltételek szerint fizetés nélkül, míg kedvezményes kibocsátás esetén a dolgozók a közgyűlési határozatban szabott mértékű - de a részvény névértékét el nem érő - fizetési kötelezettség ellenében juthatnak dolgozói részvényekhez. Az említett feltételek megléte esetén a közgyűlésnek határozatot kell hoznia arról, hogy a munkavállalók hány darab és milyen részvény jegyzésére vállalhatnak kötelezettséget, milyen feltételekkel. A közgyűlés vonatkozó határozata alapján dönthetik el a dolgozók, hogy vállalnak-e kötelezettséget a részvény átvételére a feltételek ismeretében vagy sem. Ha erre a dolgozók kötelezettséget vállalnak, úgy munkaadói részvénytársaságuknál dolgozói részvényt szereznek, munkaadójuk részvényesévé válnak. Fontos tudni, hogy dolgozói részvény csak a részvénytársaság munkavállalóira, illetve azon személyekre ruházható át, akiknek a munkaviszonya az adott részvénytársaságnál nyugdíjba vonulásuk miatt szűnt meg. A dolgozói részvény megszerzésének és átruházásának feltételeit egyébként minden részvénytársaság maga szabályozza, alapszabályában vagy alapító okiratában. Ha ilyen szabályozást a részvénytársaság alapszabálya vagy alapító okirata nem tartalmaz, úgy a gazdasági társaságokról szóló törvény általános rendelkezései az irányadóak. A dolgozói részvényt a munkavállaló más munkavállalóra a részvénytársaságnál szabadon átruházhatja. A munkavállaló munkaviszonyának megszűnése esetén - hacsak annak oka nem nyugállományba kerülés -, illetve a munkavállaló halála esetén, a munkavállaló vagy utóbbi esetben örököse jogosult arra, hogy a dolgozói részvényt más munkavállaló részére elidegenítse 6 hónapon belül. A munkaviszony megszűnte esetén a határidő a munkaszerződés megszűnte napjától, míg öröklés esetén - ha hagyatéki eljárásra nem kerül sor - az örökhagyó halálától, illetve ha hagyatéki eljárás vagy öröklési per indul, úgy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjától, illetve az öröklési perben született ítélet jogerőre emelkedése napjától számítandó. Ha a fenti 6 hónapos határidőn belül a dolgozói részvényt nem idegenítik el, úgy a határidő lejártát követő első közgyűlésen a részvénytársaság más részvényfajtává átalakítva értékesíti vagy az alaptőkét ezzel csökkentve bevonja. Részvénybevonás vagy átalakítás után a jogosultat - tehát a volt munkavállalót vagy annak örökösét - a részvény névértéke illeti meg, amit az örökösnek a társaság a bevonástól vagy átruházástól számított 30 napon belül, míg a munkavállalónak egy éven belül köteles megfizetni. MÉSZÁROS ISTVÁN SÁNDOR ÜGYVÉD