A gazdasági társaságokat általánosságban külső, harmadik személyekkel szemben a vezető tisztségviselők képviselik. A vezető tisztségviselők képviseleti jogát a társaság alapító okirata, alapszabálya, társasági szerződése tartalmazza, hiszen a képviseleti jog olyan kérdés, amelyet a társaság legfontosabb okiratába kell foglalni. A vezető tisztségviselők képviseleti jogát a fenti okiratok korlátozhatják, illetőleg több képviseletre jogosult között a hatásköröket megoszthatják - ez azonban külső, harmadik személyekkel szemben hatálytalan, tehát a képviseletre jogosult számára jelent csak megkötéseket. A gazdasági társaság legfőbb szerve a társaság munkavállalóit is felruházhatja képviseleti joggal az ügyek meghatározott csoportjára nézve, akik megbízásukat más személyre tovább már nem testálhatják. A munkavállalói képviselőket cégvezetőnek nevezzük. A cégvezető feladatát önállóan, de a vezető tisztségviselő utasításainak megfelelően köteles ellátni, ám ha szakszerűtlen vagy jogszerűtlen utasítást kap, úgy jogosult azzal kapcsolatban a társaság felügyelőbizottságához fordulni - ha ilyen működik. A cégjegyzési jogosultságot tehát a társaság alapító okirata, alapszabálya vagy társasági szerződése tartalmazza, ugyanakkor a cég jegyzése kapcsán kialakultak általános szokások. Ezektől a Gt. szerint el lehet térni, de tendenciaszerűen a cégjegyzés az alábbiak szerint alakul. Általánosságban a gazdasági társaság vezető tisztségviselői és a cégvezetők önállóan, tehát egyszemélyben jogosultak a társaság nevében a képviseletet ellátni, az egyéb cégjegyzésre jogosultak pedig együttesen - tehát két cégjegyzésre jogosult személy együttes aláírásával - vállalhatnak a társaság nevében kötelezettséget. Arra is mód van, hogy a cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselő képviseletre feljogosított munkavállalóval együtt jegyezze a céget. Hangsúlyozni kell, hogy a cégjegyzési jogosultság vizsgálatakor mindig az adott társaság erre vonatkozó szabályait kell szem előtt tartani. Mit kell megvizsgálni, ha a cégjegyzés jogszerűségére vagyunk kíváncsiak? Mindenekelőtt a társaság hiteles cégkivonatát kérjük el, amelyet a társaságot nyilvántartó cégbíróság állít ki kérelemre. Ez tartalmazza a társaság hatályos adatai szerint a cégjegyzésre jogosultak körét. Ehhez képest kérhetjük a céget jegyezni kívánó személy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát - eredetiben, s lehetőleg nem fénymásolatban -, illetőleg a céget jegyezni kívánó személy azonosítására alkalmas érvényes fényképes igazolványt. Ezen iratok alapján megállapíthatjuk, hogy valóban a velünk kapcsolatba lépő személy jogosult-e az általa mondott cég nevében kötelezettség vállalására vagy jog szerzésére. Szintén gyakran felmerülő kérdés, hogy cégszerű aláírásnál kell-e pecsét. A hatályos jogszabály szerint a gazdasági társaság cégjegyzése, a cég nevében a kötelezettségvállalás akként történik, hogy a képviseletre jogosult(ak) az iratokat a gazdasági társaság cégneve alatt, hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően látja(ák) el saját névaláírásukkal. Ennek alapján tehát megnyugtatóan állíthatjuk, hogy a pecsételés kényelmes, de az akár kézzel, akár géppel előírt vagy előnyomtatott cégnév alatti, jogosulttól származó, hiteles cégaláírási példánynak megfelelő aláírás elegendő. Nem kell tehát egyetlen szerződés vagy céges irat aláírásakor sem pánikba esni, ha véletlenül a bélyegző otthon maradt; a cégnév feltüntetése alatti aláírás - természetesen ha minden egyéb feltétel adott - jogszerű és elegendő. MÉSZÁROS ISTVÁN SÁNDOR, ÜGYVÉD