A tőkegarantált alapok csak nemrégiben jelentek meg a magyar piacon, de sikerük már most is vitathatatlan. Ezeknek a konstrukcióknak a fogadtatása mindenképpen pozitív - mondták el a HVB Bankban hozzátéve: ügyfeleik már közel hétmilliárd forintot tartanak ilyen alapokban. Mára a kezdeti óvatosság is elmúlóban van, aminek oka a pénzintézet szakemberei szerint az, hogy a tőkeveszteség kiküszöbölése sokaknak jelenti a megkívánt biztonságot, s a várhatóan magasabb hozam reményében hajlandóak hosszabb futamidőt vállalni. Legnépszerűbbek azok a termékek (például a HVB Triatlon Alap), amelyek több, különböző kockázatú portfóliót tartalmaznak, közülük az alap futamideje alatt (általában 3 év) a legjobban teljesítőnek a hozamát fizetik ki. A CIB Bankban úgy látják, hogy ezen a piacon további, rendkívül dinamikus bővülés várható mind a kibocsátani tervezett alapok számát, mind az alapokban kezelt vagyon növekedését illetően. A tendenciának megfelelően - fejtették ki - jól kirajzolódik az a komoly termékfejlesztési potenciál, amivel az alapkezelők a garantált alapok piacára koncentrálnak, hiszen az utóbbi időben érdemi újítások a befektetési alapok piacán szinte kizárólag ebben a szegmensben jelentek meg. Mindennek az előnyeit pedig a befektetők élvezhetik, hiszen egyre szélesedő választékból, egyre kifinomultabb, jobb minőségű termékek közül válogathatnak. A tőkegarantált alapok magyarországi fogadtatása az OTP szerint is igen kedvező, a garantált alapokban kezelt vagyon az elmúlt egy évben 171 százalékkal nőtt, 2005. május végén meghaladta a 68 milliárd forintot. A Budapest Bank (BB) szakemberei szerint a tőkegarantált alapok által kezelt vagyon még nem domináns ugyan, de fejlődésük dinamikája a konstrukció egyre szélesebb körű elterjedésére enged következtetni. A konstrukció hossza és a garantálni kívánt hozam határozza azonban meg, hogy mekkora részesedési mutatót kínálhat az alap. Minél hosszabb a futamidő és minél alacsonyabb a garantált hozam, annál nagyobb mértékben részesedhet a befektető az extrahozamból. Mögöttes termékek A piaci siker ellenére alighanem sok befektető nincs tisztában a tőkegarantált alapok felépítésével, működésével, és így persze azzal sem, hogy számára melyik megoldás a legkedvezőbb. A tőkegarantált alapok opciókon keresztül részesednek valamely piaci index teljesítményéből - fejtették ki a Raiffeisen Bankban. A részesedés mértéke elsősorban az opció árától függ (az pedig a futamidőtől és a piaci volatilitástól), illetve a piaci kamatoktól és az alap költségeitől. Ezek a konstrukciók - magyarázták a HVB Bankban - alapvetően két elemből (a tőkegaranciát biztosító bankbetét, illetve kötvény befektetésből, valamint a hozamot biztosító opciókból) áll. Ebből az is következik azonban, hogy ha csökken a betétek és kötvények kamata/hozama, akkor a futamidő elején egyre magasabb összeget kell befektetni annak értekében, hogy az első rész biztosítsa a tőkegaranciát, így kevesebb pénz marad az opciókra. Ha kevesebb pénzt tud elkölteni az alap opciókra, akkor kevésbé lesz vonzó a konstrukció (alacsony részesedés a mögöttes piac hozamából). Annak érdekében tehát, hogy vonzó ajánlatot tudjanak az alapkezelők kínálni, hosszabbítani kell a futamidőn. Európa nyugati részén a jellemző futamidő a tőkegarantált alapokra 5-8 év. Várható tehát, hogy nálunk is egyre hosszabb futamidejük lesz a vonzó tőkegarantált alapoknak. A CIB Bank szakemberei szerint az ilyen típusú alapok - a nevükből is adódóan - garantálják a tőke visszafizetését, és amennyiben az adott alapkezelő úgy alakítja az alap befektetési politikáját, lehetőség van egy bizonyos alsó hozamszint biztosítására is, ez utóbbi azonban feltételezi - a vonatkozó jogi szabályzás alapján is - a tőkegarancia meglétét. Az ilyen alapok befektetőinek fontos tudni, hogy az alapokhoz kapcsolódó garanciális elemek csak a futamidő lejártakor érvényesíthetők. A külföldi kibocsátásokat tanulmányozva - hangsúlyozták - elmondható, hogy a jelenlegi hazai gyakorlatnál színesebb megoldások alkalmazására is lehetőség van, például garantálható, hogy az alap árfolyama a futamidő alatt egy előre meghatározott szint alá ne csökkenjen. Mi van, ha jön a válság? A tőke- vagy hozamgarancia - fejtette ki a CIB illetékese - valódi garanciát jelent, amely a piaci folyamatoktól függetlenül, akár a legmélyebb tőkepiaci válságok idején is biztosítja az ígért visszafizetést. Ezt az alapkezelők úgy érik el, hogy a befektetők pénzének kizárólag akkora hányadát fektetik kockázatos, így a magas hozamot ígérő befektetési eszközökbe (jellemzően opciókba), hogy az alap vagyonának fennmaradó része biztosítani tudja a tőke és - amennyiben van - a minimumhozam visszafizetését. Bár a 100 százalékos biztonságot a CIB Befektetési Alapkezelő Rt. a befektetési politikába épített garanciális elemekkel biztosítja, a még idegenkedő befektetők bizalmát ezen túlmenően a CIB Bank garanciájával is igyekszik erősíteni, megnyerni. Az Erste Bankban úgy vélik, hogy mivel a konstrukciók indulásukat követően jellemzően zártak (a kondíciókat már nem veszélyezteti semmilyen tőkepiaci válság), a garantált hozamot a befektetők lejáratkor mindenképpen megkapják. Az árazás külső, objektív tényezőit a kötvénykamatszint és a mögöttes termék opciós piacának árazása jelentik, de figyelni kell a versenytársak hasonló konstrukcióinak kondícióira is. Ezek alapján kell az alapkezelőnek a konstrukció egymással szorosan összefüggő tényezőit (garantált hozamszint, mögöttes termék árfolyam-emelkedéséből történő részesedés mértéke, esetleges hozamplafon)"kidolgoznia". Az OTP szakemberei is azt vallják, hogy a garantált alapok a mögöttes részvény- és árupiacok teljesítményétől függetlenül biztosítják a befektetett tőke (illetve konstrukciótól függően ezen felül minimális hozam) kifizetését. Az ilyen alapokba érkező megtakarítások nagyobb részét - fejtették ki - az alapkezelők olyan, jellemzően bankbetét vagy állampapír jellegű befektetésekben helyezik el, amelyek a felhalmozott fix kamatoknak köszönhetően a futamidő végére biztosítják, hogy a befektető hozzájusson a befektetett összeghez vagy egy ezen felüli minimális hozamhoz. Ezt a befektető akkor is megkapja, ha a garantált alap futamideje alatt nem várt, kedvezőtlen tőkepiaci esemény történik, így a befektetés értéke a biztosított tőke vagy minimális hozam erejéig független az esetleges piaci válságoktól. A BB-ben is azt nyomatékosították, hogy a tőke és a hozam lejáratkori garanciáját fix kamatozású eszközök biztosítják az extrahozamot biztosító opciótól függetlenül. Így az extrém piaci helyzetek nincsenek befolyással a garantált kifizetésekre. A HVB szerint az extrém helyzetek megoldására szolgál a tőkegarantált alap. Ha egyedi részvényekben vagy akár részvényalapokban tartja valaki a pénzét és jön például egy orosz válsághoz vagy szeptember 11-éhez hasonlítható erős árfolyamcsökkenés, akkor a befektetett tőkének kevés védelme van. Egy tőkegarantált alap viszont ilyen extrém helyzetben is biztosítja azt, hogy legalább a befektetett pénz teljes egészében megmaradjon. Kockázat márpedig van Orbán Gábor, az Europool Befektetési Alapkezelő (Inter-Európa Bankcsoport alapkezelője) befektetési igazgatója elmondta: bár ők garantált alapot még nem indítottak, de elemzik ezeknek a konstrukcióknak a működését. Orbán szerint jogos kérdés, hogy a garantált alapokba pakolt egyáltalán nem likvid határidős instrumentumok (például az opciók), hogyan árazhatók. Ez Orbán szerint olyan "éles helyzetekben" lesz érdekes, amikor a piaci likviditás zuhan és pánik tör ki a piacon. Mint hozzátette: az LTCM Management is ott vérzett el, hogy az orosz válság idején az európai kötvények konvergenciájára játszó stratégiája pont a válságban nem működött. Az ilyen jellegű alapok elvileg védelmet nyújtanak a kedvezőtlen piaci mozgások ellen (csak kamatveszteség lehet), a befektető ugyanakkor futja a kibocsátó kockázatát - rögzítették a Raiffeisen Bankban, hozzátéve: extrém piaci helyzetekben az ilyen jellegű kockázatok megnőhetnek. Zobor Zsuzsa, a K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója elmondta: az árazásnál a két meghatározó tényező az alap futamidejének megfelelő kötvénypiaci hozamszint és a felhasznált derivatívák árazása. Ezek változása pedig a futamidő alatt mindenképp kockázatot jelent. Mint elmondta: a hazai garantált alapok többségénél az alapot jegyző ügyfelek csak a jegyzési időszak végét követően tudják meg, hogy a mögöttes pénzügyi termékek (tőzsdeindexek, áruk, devizák) árfolyam növekedéséből milyen százalékban részesednek (participáció). Ezáltal az alap kibocsátója a jegyzési időszak során bekövetkező piaci változásoktól függően alacsonyabb vagy magasabb participációt biztosít befektetői számára. Az extrém piaci helyzetekben a kockázatokban ezért az alap kibocsátója és a befektető osztoznak. A piacon egyébként - hangsúlyozta Zobor - egyedüliként a K&H bankcsoport által forgalmazott alapok esetében a befektetőknek biztosított participáció az első jegyzési naptól fix. Ezt a K&H - amely a garantált szerkezetű alapok piacán piacvezető - az üzleti megfontolásokon túl a nagyobb kibocsátási tapasztalat és nagyobb garantált alapokban kezelt vagyon miatt tudja biztosítani. Amennyiben a piac ténylegesen extrém helyzetbe kerül, lehetőség van a jegyzés lezárására is az alap tájékoztatójának megfelelően.