Akár ötszörösére is nőhet a daganatos betegek túlélési esélye
Az onkológusoknak az a célja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével a daganatos betegek számára megtalálják a legjobb terápiát, mondta Peták István, a Genomate Health alapítója, tudományos igazgatója.
Általános elvárás, hogy minden beteg számára biztosítani lehessen a megfelelő kezelést. Példaként említette, hogy a precíziós onkológia esetében kimutatják azt a konkrét génhibát, ami elindította a normál sejt daganatos sejtté való alakulását, és a betegek kezelése során erre adnak személyre szabott terápiát.

Ma azonban még ha egy beteg molekuláris profilját elküldik két külön egyetemi laboratóriumnak, akkor annak az esélye, hogy ugyanazt a terápiás javaslatot adják a beteg számára 44 százalékra tehető. De ez nem az a jövőkép, amit a kutatók elfogadhatónak tartanak. Hangsúlyozta:
minden betegnek jár, hogy a számára megfelelő terápiát megkapja, ezért van szükség arra az AI-ra, ami maximalizálja annak az esélyét, hogy legoptimálisabb egyénre szabott terápiás döntést lehessen hozni.
Nagyon gyorsan meg kell tenni azokat a rendszerszintű fejlesztéseket, hogy az AI beépüljön az onkoteamek munkájába.
Peták István kiemelte, hogy az idei év nagyon fontos eredménye volt, hogy májusban megjelent az a tudományos publikáció, amiben magyar tüdőrákos betegeket vizsgáltak, és azt látták, hogy a célzott kezelést kapó betegek ötéves túlélési aránya 30 százalék volt, szemben azzal a 6 százalékos beteg populációval, akik nem célzott terápiát kaptak.
Amit tudnia kell
-
14:073 hónapja frissítveAz ügynökök kora: hogyan rajzolja át a munka világát a mesterséges intelligencia?
-
13:053 hónapja frissítveAkár ötszörösére is nőhet a daganatos betegek túlélési esélye
-
12:263 hónapja frissítvePalkovics László: Az MI az egyik legjobb dolog, ami velünk történhetett
-
10:353 hónapja frissítveNagy Márton: Az AI mindenkié
-
09:563 hónapja frissítveSulyok Tamás: A mesterséges intelligencia nem csupán technológiai, hanem sorskérdés is
-
09:443 hónapja frissítveA technológiai robbanás nyertese az egészségügy
Az NGM elbúcsúzna a szankcióktól
A digitális önrendelkezés nem pusztán technológiai kérdés, hanem gazdasági és stratégiai érdek, amely a jövő versenyképességének kulcsa – mondta Szolnoki Szabolcs technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkár. Mint mondta, az adat a 21. század olaja. „Az az ország, amely nem tudja saját adatkincsét a gazdaság javára fordítani, lemarad a versenyben” – húzta alá.

Az Európai Unió már lépett ezen a területen: a blokklánc-szolgáltatások, a szuperszámítógép-hálózat és az AI Act mind a digitális szuverenitás erősítését szolgálják, védőbástyaként a globális technológiai óriásokkal szemben.
Magyarország mozgástere korlátozott, de a stratégiaalkotás kulcsfontosságú. A nemrég bemutatott, 2030-ig szóló mesterséges intelligencia stratégia minden szektorra kiterjed, különös figyelmet fordítva a magas kockázatú alkalmazásokra, mint az egészségügy vagy a közlekedés. Szolnoki kiemelte: az új szabályozásoknak nem szabad szankcióközpontúnak lenniük, inkább az együttműködésre kell építeniük.
Órákat spórolhatnának az orvosok, ha lenne elég pénzünk a rendszerre
„Viszonylag kevés rendszer nyert teret, néhány nagy beszállító vitte el a klinikai információ-rendszereket, így integrált adatbázisokat kell létrehozni”
– mondta Szócska Miklós. A Semmelweiss Egyetem dékánja figyelmeztet, észnél kell lenni, hiszen pillanatok alatt előállhat olyan technológia, amely 1 perc alatt váltja fel évtizedek munkáját, és ezt nem lehet elkerülni.
Bár az uniós elvek között ott van a cél, hogy szabadítsuk fel az adatot, de az adatvételem fetisizmus kérdése is ott van, ami megakadályozza, hogy integrált adatbázisokat hozzanak létre – például Németországban.

Szócska Miklós kiemelte, hogy
egy adatlábnyomtól kell eljutni az analizálásig, döntéshozatalig.
De mi a betegút? A 10 kötelező vizsgálatból például a cukorbetegek esetében nem végzik el az összeset, ezért az a cél, hogy a rendszer jelezze, hogy mi hiányzik még, és hova kell küldeni a beteget. Ez már benne van a rendszerben, csak használni kell. Tehát láthatjuk, hogy az adat is gyógyszer, nevezhetjük digitális piruláknak is az adatokat. Emlőszűrésnél például tudjuk a dinamikát, a halálozási arányt, ki tudjuk számolni, mi várható, az a cél, hogy ne legyenek meglepetések.
Ha betegút adatról beszélünk, meg tudjuk nézni, hogy a nyelőcső-sebészeti ellátásban milyen különbségek vannak regionálisan. Ezáltal tudják az ellátás elősegítéséhez szükséges fejlesztéseket generálni. Több tényező, úgy mint e-recept, zárójelentés, ambuláns kezelőlap, megcsinálja az AI az összefoglalót, beleértve a gyógyszereket is, hogy például mit váltottam ki és mit nem, ez menyibe befolyásolja az állapotomat. Ha lenne pénzünk és erőforrásunk ezeket használni, akkor 2-3 órát spórolhatnának naponta az orvosok.
Szócska Miklós elmondta, célzottan tudnánk szűrésre behívni embereket, ha országos gyakorlatba bevezetnénk a mesterséges intelligenciát, hiszen az figyel minket, látja a veszélyt, tud figyelmeztetni. Tehát a rendszer már tud életeket menteni.
Sulyok Tamás: A mesterséges intelligencia nem csupán technológiai, hanem sorskérdés is
Sulyok Tamás köztársasági elnök az AI Summit 2025 megnyitóján arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia korszakhatárt jelent az emberi gondolkodás történetében. Úgy fogalmazott:
a gép nemcsak válaszol, hanem segít kérdezni is, így új perspektívákat nyithat a tudományban és a mindennapi életben.
A technológia azonban nem csupán fejlődési lehetőség, hanem sorskérdés is, amely emberek, családok és nemzetek életére egyaránt hatással lesz.

Az államfő kiemelte: a mesterséges intelligenciát a magyaroknak is aktívan kell alakítaniuk, nem elég passzívan befogadni a mások által írt szoftvereket. A felelős alkalmazás kulcsa az etikusság, a jogszerűség és a technológiai stabilitás összhangja, hiszen az MI egyszerre hordoz lehetőségeket és veszélyeket. Sulyok szerint Magyarország történelmi lehetősége, hogy a fejlődés élére álljon, de ezt csak úgy teheti meg, ha közben minden társadalmi réteg számára biztosítja a hozzáférést és megőrzi az emberi méltóságot.
A technológiai robbanás nyertese az egészségügy
Az iparági digitális transzformáció nyertese az egészségügy, mondta Kóka János, a Doktor24 elnöke, egykori gazdasági miniszter, pénzügyi befektető, informatikai és egészségügyi vállalkozó a harmadik AI Summiton.

Az elmúlt 30 évben a kommunikáció, az informatikai és az ipar területeibe, a digitalizációnak köszönhetően, hatalmas tőke érkezett. A 90-es években elkezdődött a kommunikációs szektor térnyerése, majd a bankszektor fejlődése.
Az elmúlt tíz év legnagyobb nyertese a digitalizáció tekintetében az egészségügy, hangsúlyozta Kóka János. Az egészségüggyel kapcsolatban kiemelte:
2010 és 2020 között nagyjából 100 milliárd dollár befektetés érkezett az egészségügybe.
Hangsúlyozta: már ennek az évtizednek az első két évében meghaladta a 100 milliárd dollárt az egészségügyi befektetések összege, 2020 és 2030 között akár az 500 milliárd dollárt is eléri az a digitalizációs tőke, ami majd az egészségügybe érkezik.
Látta már Orbán Viktor, Magyar Péter és Vlagyimir Putyin közös videóját?
Ha a szavazó inkább rajongó, mintsem gondolkodó, akkor hajlamosabb lesz a deepfake-ek elfogadására. Többek között az is kiderül, miért jelenthet kockázatot a technológia, egészen pontosan a mesterséges intelligencia fejlődése a demokratikus folyamatokra. Aczél Petra professzorral készültünk az idei AI Summit Budapestre, a vele készült cikkünket itt találja.

Az elmúlt napokban számos cikkel hangoltunk a konferenciára, ezeket itt találja.
Nem az AI veszi el a munkát – hanem az ahhoz értő emberek
Az AI agentek egyre több vállalatnál jelennek meg, de nem mindegy, mi számít valódi mesterséges intelligenciának és mi csak automatizációnak álcázott rutin. Szekeres Viktor, a Gloster többségi tulajdonosa és elnöke az Economxnak elmondta milyen területeken hoznak valódi hatékonyságot, mikor térül meg a bevezetésük, és miért tévhit, hogy „elveszik az emberek munkáját”.
Az elmúlt napokban számos cikkel hangoltunk a konferenciára, ezeket itt találja.
Jakab Roland: Olyan környezetet teremtünk, ahol a kutatók itthon valósíthatják meg az álmaikat
„Nálunk az első 150 ezer euró bevétel teljes egészében a kutatókat illeti meg”
– árulta el az Economxnak Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója a szellemi tulajdon hasznosításáról. A szervezet új stratégiájának kiemelt területe a szellemi tulajdon hasznosítását helyezi előtérbe és az a célja, hogy a kutatói ötletekből licenszek és spin-off cégek százai jöhessenek létre Magyarországon.

A vezető szerint a szuperszámítógépek és az új ösztönző rendszer olyan innovációs környezetet teremthetnek, amely egyszerre erősíti a tudományos kiválóságot és gazdaságot úgy, hogy akár egy Nobel-díj története is teljesen Magyarországon íródhasson. A teljes interjút itt olvashatja.
Az elmúlt napokban számos cikkel hangoltunk a konferenciára, ezeket itt találja.
Legolvasottabb
Sorra érkeznek a panaszok, teljes a káosz: eltűnnek a csomagok, a pénz sem kerül vissza
Hiába mentek utcára a fuvarozók, egy tollvonással pontot tett az ügy végére a kormány
Nyilvánossá vált Putyin titkos telefonbeszélgetése: hatalmas ajánlatot tett az amerikaiaknak
Újabb 44,9 milliárd forint tűnt el a költségvetésből: magyarok szomorították el Orbán Viktort
Egy papír hiánya elég lehet, hogy mindent bukjunk: súlyos tévedésben él sok vásárló
Karácsonyi sokk: elvitték az orbitális nagyságú főnyereményt
Nyugdíjasok figyelem: itt a bejelentés, ekkor kapnak pénzt 2026-ban
Megtörték a csendet: váratlan karácsonyi üzenetet tett közzé a Kreml a Trump-Putyin találkozóról