Az AI agent lényege, hogy úgy végez el helyettünk sok feladatot, hogy „nincs bedrótozva”, mint a hagyományos automatizmusok

– fogalmazott az Economxnak Szekeres Viktor, a Gloster többségi tulajdonosa és elnöke. A mostanában gyakran emlegetett AI agent kifejezés mögött valós és pusztán „okosan becsomagolt” automatizáció is állhat.

Kapcsolódó

Mi számít valódi AI agentnek?

Úgy véli, az igazi AI agent lényege, hogy nem előre beégetett gombnyomás-sorozatot hajt végre, hanem egy feladatot kapva felméri a helyzetet, megtervezi a lépéseit, közben döntéseket hoz, és eszközöket – például API-kat vagy alkalmazásokat – hív meg a cél eléréséhez. Ha úgy tetszik, „gondolkodik”. Példaként említette az egyre népszerűbb vásárló-ügynököket, amelyek nemcsak ajánlanak, hanem weben navigálnak, árakat követnek, sőt rendelést is leadnak. Emiatt a márkáknak már nemcsak a klasszikus keresőkre kell optimalizálniuk, hanem az „AI-találati listára” is.

Első saját projektként a Gloster–P92 Digital közös fejlesztését, az EstiMate AI-t emelte ki, amely egy Jira-ba épülő AI ügynök. Ez a rendszer történeti adatok és gépi tanulás segítségével pontos időbecslést és feladatbontást készít a fejlesztési részfeladatokra. Szekeres szerint rendszerük nemcsak megbecsüli a várható időigényt, hanem részletes szakmai indoklással is alátámasztja azt, így az ügyfélnek és a fejlesztőnek egyaránt hasznos. Az Atlassian Marketplace-en elérhető, havi néhány dollárért kínált megoldás a visszajelzések alapján 30–60 százalékos időmegtakarítást eredményezett a manuális becslésekhez képest.

Papírmunkából valós idejű feldolgozás

A Gloster elnöke kiemelte, hogy az AI agentek egyes feladatoknál teljesen új szintre emelik a hatékonyságot. Példaként egy olyan terméket említett, amely több AI agent segítségével képes a számlákat automatikusan összekapcsolni a szerződésekkel, teljesítésigazolásokkal, banki kivonatokkal és e-mailekkel – Szekeres Viktor erről részletesen beszél majd előadásában az AI Summiton is.

Ez korábban napokig tartó, monoton kézi munka volt, tele hibalehetőséggel, most viszont valós időben, emberi beavatkozás nélkül zajlik. Ha pedig hiányzik egy dokumentum – például teljesítésigazolás –, a rendszer nemcsak jelzi, hanem sablon alapján elő is tudja állítani. Szekeres szerint ez nem egyszerű gyorsítás, hanem minőségi ugrás: megszűnnek a késések, csökken a hibaarány, a CFO pedig ténylegesen megbízható, naprakész adatokra támaszkodhat a döntéseinél.

Mikor térül meg az AI?

Arra a kérdésre, hogy mennyiben térül meg a vállalatok számára az AI agentek használata, Szekeres úgy fogalmazott:

a vezetők egy része még mindig túl kockázatosnak tartja.

Nem véletlenül, hiszen a próbálkozások jelentős része valóban a kukában végzi, mivel a megoldások sokszor nem elég pontosak. Tapasztalatai szerint azok a fejlesztések kapnak zöld lámpát, amelyek éven belül megtérülnek, és jellemzően feleslegessé vált emberi munkát váltanak ki. Ehhez azonban nemcsak informatikai tudásra, hanem az adott cég működését és iparágát is jól ismerő szakemberekre van szükség. Úgy látja, éppen ezért – bármilyen népszerűek is az AI ügynökök – nem elég olcsók ahhoz, hogy tömegesen elterjedjenek.

A dolgozók reakcióiról szólva Szekeres hangsúlyozta: senki nem tekint az AI agentekre „digitális kollégaként”, ezek ugyanis csupán modern szoftverek, amelyeket felesleges humanizálni. Ugyanakkor elismerte, hogy az alacsony képzettséget igénylő, ismétlődő feladatokban már most jobban teljesítenek, mint az emberek. Úgy véli,

tévhit, hogy az AI veszi majd el a munkát az emberektől. Sokkal inkább az fog történni, hogy az AI-hoz értő szakemberek fogják elvenni azok munkáját, akik nem értenek hozzá

– vagyis a képzettebbek a képzetlenekét, ahogy a történelemben már oly sokszor.