A mesterséges intelligenciát használó WattTime néhány éve még azzal az állításával vált híressé, hogy meg lehet mutatni a fogyasztóknak, hogy az adott pillanatban milyen energiájuk van. Az ötletet továbbgondolva, most a világ edukálása céljából, a világ minden erőműjéről készített, friss légi-, és/vagy műholdfelvételekből mutatják majd ki a károsanyag-kibocsátásukat. Nem csak a szén-dioxid-szennyezést mérik majd.

Legalábbis ezt írta meg a Vox a kolorádói székhelyű, megújuló energiában utazó Rocky Mountain Intézet leányvállalatáról. Az ötlet - mármint, hogy az erőművek akár auditált mérési eredményei mellett készüljön módszertanilag is más jellegű mérés is -, nem új. 2016-ban készült el az első olyan elemzés, mely az Európai Unió szénerőműveinek egészségügyi hatásait kutatva 257 termelőegységet vizsgált meg a legmodernebb eszközökkel. Mint akkor a Napi.hu megírta: a WWF tanulmánya szerint a magyarországi Mátrai Erőmű a listán a 27. helyen szerepelt.

Kapcsolódó

A környezetvédelem és a kibocsátáscsökkentés mindinkább fő politikai és társadalmi témává erősödése természetesen a témával foglalkozó szervezetek munkáját is nagyban segítheti - nincs ez másként a Watt Time-mal sem, mely anno egy programozói heccként indult.

A szervezet azután jött létre, hogy néhány tucatnyi informatikus feltette magának a kérdést: "Mennyire tiszta az a villamos energia, amit most használok?".  Amióta egy 2013-ban tartott hackathon keretében megválaszolták ezt az első kérdést, a szervezet gyakorlatilag folyamatosan válaszokat keres; több mint 200 önkéntesük van sok kutató és tudós a Berkeleyről és Carnegie Mellon Egyetemről.

Az "automatizált kibocsátáscsökkentés" (Automated Emissions Reduction, AER) jelenti a szervezet szerint a megoldást, a projekt a különböző energetikai felvetésekre, modellezésekhez és mérések elemzésére használja az AER folyamatosan fejlesztett és bővtett algoritmusait és képességét. A Watt Time az elmúlt időszakban olyan komoly szervezetté nőtte ki magát, hogy 2017 óta a Microsoft, idén pedig már a Google támogatását is élvezi.

Azt, hogy a légifelvételeket elemző AI segítségével dolgozó csapat mikor publikálja majd az első adatokat, a szervezet nem közölte.

A légszennyezettség mérése nemcsak a klímaváltozás nyomonkövethetősége miatt fontos: egy friss kutatás szerint évente milliók halnak meg az ártalmas levegő miatt. Európában különösen súlyos a helyzet, mivel a beszívott levegő átlag két évvel rövidíti meg az évente emiatt elhunyt csaknem 800 ezer ember életét.