Kínában egyre több nyugati márka kerül célkeresztbe az elmúlt időszakban. Tavasszal még az olyan nagyobb ruhagyártókat, mint a H&M bírálták, miután kiálltak az ujgur kisebbség mellett és bejelentették, hogy nem vásárolnak Hsziancsiangban betakarított gyapotot. Emberi jogi szervezetek szerint ezeket rabszolgamunkával gyűjtik be, a muszlim kisebbséget pedig átnevelő táborokba küldi a pekingi vezetés, miközben utóbbi állítja, hogy ezek csak foglalkoztatási központok, ahol szakképzést kapnak az emberek.

Viszont ahogy az akkori támadások mögött is állt egy államilag vezérelt kampány, hogy a kínaiak vásárolják hazai gyártók termékeit, úgy most is egy hasonló offenzíva indult a nyugati márkák ellen. Ahogy arról a Reuters beszámolt, a kommunista ország állami médiája a Canada Goose ruházati céget támadja azzal, hogy átveri a kínai népet. A pehelykabát-gyártót emelték ki, mivel Sanghaj város versenyhatósága júniusban 450 000 jüan (20,65 millió forint) bírsággal sújtotta helyi egységét hamis reklámozás miatt, mert kacsatollakkal töltötték fel a kabátokat libatollak helyett.

Kapcsolódó

De nem csak a Canada Goose-t érte kritika, egyre több állami médium állítja, hogy a kínai fogyasztók egyre inkább megkérdőjelezik azt a feltételezést, hogy a külföldi áruk jobbak. A China Economic Daily című lap szerint a minőségi különbségek, valamint a változó fogyasztói attitűd miatt "a kínai márkák felemelkedőben vannak". 

Magyarországon sem ismeretlen ez az érvelés: 2016-ban a kormány több fronton is támadta a nagyobb gyártókat, hogy élelmiszeripari kettős mércét alkalmaznak. A Nébih vizsgálatot is indított, amely megállapította, hogy más összetételűek ugyanazok az áruk itthon és például Ausztriában. A legnagyobb márkák jelezték, hogy ez nem jelent minőségbeli különbséget: egyrészt máshonnan szerzik be az alapanyagokat logisztikai okokból, valamint minden piacon a helyi igényekhez igazítják a készítményeket.

A kínai újság bírálta az Unilever Magnum fagylaltját is, mondván, hogy Kínában olcsóbb alapanyagokból készül, mint amiket a nyugati országokban használtak. A Kommunista Ifjúsági Liga a Yakult japán tejmárkát bírálta hamis reklám miatt, mert abban azt állították, hogy a probiotikumoknak "fontos szerepük" van a Covid-19 megelőzésében. Más élelmiszergyártókra is rásütötték már a bélyeget, hogy a Kínában forgalmazott termékeik gyengébb minőségűek, mint amit a nyugati márkák Kínán kívül árulnak.

A kínaiak ilyen erőteljes fellépése a külföldi termékek ellen azért is lehet aktuális, mert az építőipar és a feldolgozóipar is lassabban bővül, mint várták, köszönhetően a járvány terjedésének és az arra adott állami válaszlépéseknek. A 2019-ben - a pandémia előtti utolsó prosperáló évben - az ország GDP-jének 55 százalékát adta a belföldi fogyasztás. Az eladott FMCG-termékek legalább 15 százaléka pedig valamely nyugati gyártó terméke volt.