A drágakőbányászatba JP Morgannal az első világháború előtt belevágó Oppenheimer testvérpár cége az Anglo-American 1927-ben vette át az irányítást a világ gyémántkitermelésének akkor már 90 százalékát uraló De Beersben. (A dél-afrikai céget a Rothschild által támogatott Cecil Rhodes alapította 1888-ban).

A cég az évezred végéig szinte teljes kontroll alatt tartotta a gyémántpiacot, ha kellett, visszafogta a termelést, hogy emelje az árakat, ha kellett az új belépőket pedig dömpingárakkal tette tönkre a lehető legrövidebb időn belül. Az üzlet fantasztikusan ment. A 2000-es évek elején azonban egyre nagyobb repedések jelentek meg a monopóliumon, az óriási orosz bányavállalatok, a BHP Billiton, és az iparág többi nagy szereplőjének támadását már egyre nehezebben tudta visszaverni a De Beers, így az elmúlt években a világ kitermelésének már kevesebb mint felét tudhatta csak magáénak.

Ebben a helyzetben határozott úgy az Oppenheimer család, hogy eladja a De Beersben lévő 40 százalékos részesedését tulajdonostársának, a 45 százalékos részesedéssel bíró, immár nyilvános, a tőzsdén jegyzett Anglo-Americannak. (A maradék 15 százalékkal Botswana rendelkezik). A felvásárló azt reméli, hogy a bányászat más területén szerzett tapasztalataival és erős pénzügyi hátterével még jobban ki tudja aknázni a De Beersben rejlő lehetőségeket. Az 5,1 milliárd dolláros tranzakcióra a versenyhatósági jóváhagyást követően várhatóan 2012 második felében kerül rá az utolsó pecsét.