A Magyarországon gyártásba kerülő hazai és külföldi filmek számával fordított arányban változik az iparágban rendelkezésre álló szakemberek száma - idézte a Népszabadság egy magyar producer "hüvelykujj" szabályát. Volt olyan film, amelynek elkészítéséhez külföldről kellett szakembereket hívni, ami hatással van a költségekre.

A szakma elitjéhez tartozóknak lehetőségük van arra, hogy hosszú időre lekössék magukat különböző produkciókhoz, ezért a másod- és harmadvonalbeli szakemberek is irreálisan drágán dolgoznak. A munkaerőhiány már csak azért is az alkalmazottak malmára hajtja a vizet, mert a filmszakmában a forgatási határidő tabu. Nem véletlen, hogy a csúszások esetén nagy kötbér fizetésére kötelezett reklámfilmesek is bajban vannak.

Az utóbbi években sok stúdió épült Magyarországon, ám a személyzet létszáma nem tartott lépést ezzel. Hellyel egy időben több produkciót is ki tudnának szolgálni, emberrel azonban nem. Egy magyar film stábja 30-50 fő, míg egy külföldi bérmunkánál 500 embert foglalkoztatnak.

A hazai és nemzetközi produkciók gyártására Magyarországon 2014-ben 56 milliárd forintot költöttek, ami 2015-re 72 milliárdra ment fel. A filmköltések elérik a GDP 0,15 százalékát, ami az uniós átlag kétszerese.