Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter a héten azt mondta, hogy a csúcsértekezleten a tagországok felállítják saját fejlesztési bankjukat és döntenek arról, hogy annak székhelye Sanghaj, vagy Újdelhi legyen.

A létrehozandó bank tőkéje 10 milliárd dollár lesz és ezen felül további 40 milliárd dollárig vállalna kezességet. Az 50 milliárd dollárt rövid időn belül 100 milliárd dollárra növelik és a közös bank várhatóan 2016-ban lát hozzá a hitelfolyósításhoz. A bank elsősorban az infrastruktúra fejlesztését finanszírozza majd a tagországokban.

A BRICS-országok ezen felül várhatóan megállapodnak egy 100 milliárd dolláros devizaalap létrehozásáról, amivel a devizapiacokat akarják stabilizálni, illetve ellensúlyozni szeretnék az amerikai Fed kötvényvásárlási programjának várható leállítását.

A tagok eredetileg 240 milliárd dolláros alapot szerettek volna, de ehhez nem jött össze elég pénz. Kína 41 milliárd, Brazília, India és Oroszország egyenként 18 milliárd, Dél-Afrika 5 milliárd dollárt fog beletenni az alapba.

Az orosz pénzügyminiszter azt mondta, hogy ez a két téma az, amikről a jövő héten minden bizonnyal döntenek, de lesz még számos olyan kérdés, amit csak elkezdenek tárgyalni, határozni csak később fognak.

Oroszország januártól veszi át a BRICS soros elnöki tisztét. Jurij Usakov, az orosz államfő tanácsadója már erre az időszakra gondolva beszélt arról, hogy létre kell hozni a BRICS-országok energetikai szövetségét. Ennek keretében felállítanák a tagországok energiabiztonságát célzó közös - ahogy fogalmazott - "üzemanyagtartalék-bankját", és megalapítanák a BRICS energetikai intézetét, amely a világ szénhidrogénpiacának eseményeit követi és elemzi.

Jurij Usakov szerint szükség van még az öt tagország vezető egyetemeit érintő konglomerátum felállítására is, különös tekintettel a közgazdasági és a technológiai szakokra.

Az orosz elnöki tanácsadó bejelentette, hogy a legközelebbi BRICS-csúcsot az oroszországi Ufa városában rendezik jövőre, július 9-10 között.

A BRICS-országokban él a Föld népességének 40 százaléka, a 2000-es 16 százalékról 2010-re 25 százalékra emelkedett részesedésük a világ GDP-jéből.