Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa ma nem a bank frankfurti székhelyén, hanem Pozsonyban tartja kamatdöntő ülését − ám a kivételes eseményt gyakorlatilag semmilyen felhajtás nem előzte meg Szlovákiában. Az ország 2009 óta tagja az eurózónának, amihez belépés előtt nagy reményeket fűztek: a jegybank 2008 első felében még azzal számolt, hogy a közös fizetőeszköz éves szinten mintegy 0,7 százalékponttal gyorsítja a gazdasági növekedést.

Pozsony a csatlakozás érdekében nagyon fegyelmezett fiskális politikát folytatott, miközben 8 százalék feletti bővülést produkált, minek folytán a rögzített korona/euró árfolyamon többször is módosítani kellett: az első körben 38 koronás árfolyam 35-re módosult, végül a belépéskor 30,126 korona/euró volt a kurzus. A lakosság vásárlóereje erősödött, noha sokan tartottak az árkerekítések miatti inflációtól. A Fico-kormány szigora, illetve a 2008-as válság azonban nem engedte az árak meglódulását.

A szlovák uniós tagság vitathatatlan előnyökkel járt: kilenc év alatt az egy főre eső GDP az uniós átlag 50 százalékáról közel 75 százalékra kúszott fel (2007-re Szlovákia megelőzte Magyarországot). Az euró bevezetésének egyenlegét nehezebb megvonni, hiszen az eurózóna válsága komoly terheket ró Pozsonyra. A különféle mentőalapokba Szlovákiának eddig 659 millió eurót kellett befizetnie, ezzel korábban senki sem számolt. A kiskereskedelem és az idegenforgalom megsínylette az eurót: 2009-ben a válság hatására gyengült a cseh korona, zuhant a forint, aminek nyomán felkerekedtek a szlovák bevásárlóturisták, a cseh és a lengyel vendégek viszont elmaradtak. Az viszont tény, hogy a külföldi beruházók szemszögéből Szlovákia hosszabb távra is kiszámíthatóbbá vált.

A jegybank ugyan vizsgálja az euró hatását, ám következtetései rendkívül óvatosak. Legalább tíz év adatsora szükséges ahhoz, hogy valóban mérni tudjuk a makrogazdasági következményeket − közölte Martin Suster, a jegybank kutatási részlegének vezetője. Vladimír Vano, a Sberbank Slovensko elemzője viszont úgy véli, az eurótagság 2009-ben jól jött Szlovákiának − 2010-ben gyorsította a kilábalást a recesszióból − a visegrádi csoportban pedig egyértelmű lépéselőnyt jelent. Juraj Karpis, az INESS gazdasági elemző intézet szakértője annyiban árnyalta a képet, hogy az eurót védő tűzfalak felhúzásáig az előnyök domináltak, ám amióta sorra mentőövre szorulnak az eurózóna tagjai, már egyre nagyobb terhet jelent a közös fizetőeszköz. Összességében Szlovákiának önbizalmat adott az euró, a csehekkel folytatott csendes versenyfutásban előnyként élik meg. A vállalkozóknak pedig az alacsony alapkamat kedvezőbb hiteleket jelent − nincs is ma az országban egyetlen számottevő párt vagy mozgalom, amelyik megkérdőjelezné az euró átvételének helyességét.