A munkanélküliség 9,2 százalékon áll két évvel azután, hogy a közgazdászok meghirdették a fellendülést. Az álláshelyek növekedése lassú, a fizetések stagnálnak.
"Soha nem láttam ennyire gyengének a munkaerőpiacot 35 éves pályafutásom alatt" - mondta az AP-nek Andrew Sum, a Northeastern University Munkaerőpiaci Kutatások Központjának igazgatója. 2009 júniusa óta, amikor a közgazdászok meghirdették a válság végét, a bérek és fizetések mindössze 1 százalékkal járultak hozzá a gazdasági növekedéshez. A 2001-es recesszió után ez az arány 15 százalék volt, az 1991-92-es válságot követően 50 százalék, míg az 1981-82-es mélyrepülés után 25 százalék.
Ezzel szemben a vállalati profitok sosem látott mértékben, 88 százalékkal növelték a GDP-t a 2009 júniusát követő 18 hónapban. Ez 53 százalék volt a 2001-es recesszió után, az 1981-82-es válságot követően 28 százalék, az 1991-92-es után pedig nulla.
Mi állhat az erős profitok és gyenge munkaerőpiac ellentétének hátterében?
Számos ilyen tényező van:
- Az amerikai vállalatok elsősorban külföldön terjeszkednek, otthon kevésbé. A McDonald's, vagy a Caterpillar második negyedéves jelentéséből kiderül, külföldi eladásaik jóval nagyobb ütemben nőttek, mint az amerikaiak. Az amerikai multik évek óta külföldre fókuszálnak, s a kereskedelmi minisztérium adatai szerint a 2000-es évtizedben 2,4 millió külföldi munkahelyet hoztak létre, miközben 2,9 millió egyesült államokbeli állást szüntettek meg.
- Amerikában a társaságok főleg a munkaerő költségek leszorításával, elbocsátásokkal növelték hatékonyságukat a válság alatt. Nincs szükségük új emberekre. És nincs szükségük arra sem, hogy bőkezűek legyenek dolgozóikkal és emeljék a fizetéseket, mivel tudják, úgysem tudnak máshol elhelyezkedni.
- A vállalatok vonakodnak elkölteni azt az öszesen 1900 milliárd dollár készpénzt, amit felhalmoztak, kiváltképp az Egyesült Államokban, pedig ez teremthetne munkahelyeket. Egyáltalán nincsenek róla meggyőződve ugyanis, hogy a fogyasztók ismét készek költekezni, semmi nem utal a válság előtti vásárlási kedv visszatérésére. Emellett a bizonytalan politikai helyzet sem ösztönöz arra, hogy otthon befektessenek.
"Az amerikai deficit-csökkentési terv körüli bizonytalanság, a kereskedelmi politika, a szabályozás, az egyre égetőbb adóreform és egy hosszú távú infrastruktúra-fejlesztési terv hiánya mind olyan dolgok, ami miatt partnereink vonakodnak beruházni Amerikában" - fogalmazott Doug Oberhelman, a Caterpillar elnöke.
A Caterpillar második negyedéves nyeresége 44 százalékkal nőtt, elérve az egymilliárd dollárt, a General Electric profitja 22, a McDonald's nyeresége 15 százalékkal emelkedett.
Hol vannak a motorok?
Az amerikai gazdaságból azonban még mindig hiányoznak azok a húzóerők, amelyek rendszerint ki szokták emelni a recesszióból.
Carl Van Horn, a Rutgers University Munkaerőfejlesztési Központjának igazgatója szerint az ingatlanpiac rendszerint már a gazdasági fellendülés korai szakaszában magához tér, ami az építőanyagok, bútorok, készülékek iránti kereslet felpörgésén keresztülhozzájárul a munkahelyteremtéshez. Most viszont ennek semmi nyoma.
A washingtoni döntéshozók munkahelyteremtő programok helyett inkább a szövetségi kiadások csökentését tartják szem előtt hogy a hatalmas hiányt valahogy csökkenteni tudják. Márpedig ha azt akarjuk, hogy a fellendülés erősödjön, nem tehetünk így - vélekedett Chad Stone, a kormányzati programoknak a szegényebb rétegekre és középosztályra gyakorolt hatását vizsgáló Center on Budget and Policy Priorities vezető közgazdásza.
Úgy tűnik, a társaságok nem sietnek új dolgozókat alkalmazni, vagy emelni a fizetésket mindaddig, amíg ismét nem nő a belső fogyasztás. Eközben a válság előtt felvett hiteleik törlesztésével küszködő fogyasztók nem fognak tudni többet költeni, ameddig fizetésüket alacsonynak, állásukat pedig bizonytalannak érzik. Nem látom, hogy hogyan lehet eből a körből kitörni - fogalmazott Van Horn.