A nacionalista, euroszkeptikus pártok erősödtek az európai parlamenti választáson, de nem lesznek képesek lerombolni az európai projektet, amiben reménykedtek - fogalmazott a nemzetközi sajtó értékelésével összhangban Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája. Ezzel egyidejűleg a megszokottnál nagyobb részvétel jó hír Európának: úgy tűnik, a szavazóknak céljuk van az EU-val, ha közvetlenül választott képviselőikkel is bele akarnak szólni az uniós döntéshozatalba.

A legfontosabb üzenet minden bizonnyal az, hogy a szavazók elvárják az EU-tól a klímaváltozás kordában tartását. A zöld pártok számos országban jelentősen megerősödtek, európai parlamenti képviselőik száma több mint egyharmadával nőtt. Németországban például a 2014-esnél nagyobb részvétel szinte kizárólag a zöldeket erősítette - a 45 évesnél fiatalabb választók körében különösen erősek és képesek voltak szavazókat elvonni a politikai spektrum minden más színétől.

Kapcsolódó

Szélsőjobb

Németországban, Ausztriában, Dániában és Spanyolországban a radikális jobboldali pártok rosszabbul szerepeltek, mint a legutóbbi parlamenti választáson. Svédországban, Finnországban és Hollandiában nem tudták számottevően bővíteni szavazói táborukat. Franciaországban Marine Le Pen Nemzeti Gyűlése nem nyert akkora fölénnyel, mint 2014-ben. Matteo Salvini olasz belügyminiszter Ligája a 30 százalékos szavazati arány alatt maradt, miközben korábban mérték 40 százalék felett is. Az előrejelzések szerint az euroszkeptikus és nacionalista erők a korábbi 154 mandátum helyett 173-ra számíthatnak a 751 fős Európai Parlamentben.

Forrás: Európai Parlament. Megjegyzés: EPP - Európai Néppárt, S&D - Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, ECR - Európai Konzervatívok és Reformerek, ALDE&R - Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért + Renaissance + USR PLUS, GUE/NGL - Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal, Zöldek/ESS - Zöldek/Európai Szabad Szövetség, EFDD - Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája, ENF - Nemzetek és Szabadság Európája, NI - független képviselők, Egyéb képviselők - Újonnan megválasztott képviselők, akik a leköszönő Parlament egyik képviselőcsoportjához sem tartoznak

A Bloomberg publicistája fontosnak tarja, hogy Lengyelországban győzött ugyan a kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság, a PiS (amely jelentős osztogatásba kezdett a szavazás előtt), ám nem óriási fölénnyel. Ez rontja az ellene felálló, az ellenzék nagyját összefogó koalíció esélyeit az őszi parlamenti választásokon. Ugyanakkor a PiS messze van az abszolút többségtől (43-44 százalékot kapott az összefogás bő 38 százalékával szemben), és ha hasonló eredmény születik októberben, nagy kérdés lesz, talál-e magának koalíciós partnert a kormányzás folytatásához.

Centrum

A mérsékelt politikai erők gondja az lesz, hogy az Európai Népárt (EPP) és a Szocialisták & Demokraták (S&D) mandátumai csökkentek, ezért szélesebb koalícióban kell meghozniuk a döntéseiket. Így vitatkozóbb, lassúbb lesz a döntéshozatal. Az első függő kérdés Manfred Weber (képünkön) EPP-s európai bizottsági elnökjelölt támogatása. A Politico összesítése szerint a politikus arra hivatkozik, hogy mégiscsak az őt támogató EPP a legnagyobb európai pártcsalád, ám a liberálisokat tömörítő ALDE érzi, hogy királycsináló lehet. Erre utal, hogy olyan jelöltet akarnak a bizottság élére, aki képes többséget építeni a számos egymástól különböző politikai erő összefogásával.

A Bloomberg publicistája szerint az ALDE az együttműködés feltételéül fogja szabni, hogy az EPP zárja ki a soraiból a Fideszt az antiliberális Orbán Viktor kormányfővel az élén. További vitapont lehet a hagyományos bal- és jobboldali néppárt, illetve a piacpárti ALDE és a Zöldek között, hogy az utóbbiak az EU környezetvédelmi intézkedéseinek szigorítását fogják követelni, szembe menve a közvetlen a vállalati és lakossági érdekekkel is.

Mi történt?

Összességében a Bloomberg cikkírója szerint az európai választások eredményei azt mutatják, hogy az európai projekt a vele szemben megjelent kihívásokra (bevándorlási feszültségek, brexit) rácáfolva meglepően életképes. Az EU-t nem tépik szét a centrifugális nacionalista erők. Meglehetősen kusza és turbulens államközösség, de az abból fakad, hogy változatos nemzeti kultúrákat és érdekeket fog össze. Ez bonyolultabbá teszi a döntéshozatalt, ami az állandó válság képét festi az unióról, ám az európai szavazók egy valamit világossá tettek: számít nekik, hogy nemzeti hovatartozásuk mellett az EU-nak is polgárai.

Újabb fordulat jöhet a brexitben

A Politico felhívja a figyelmet hírlevelében Jeremy Corbyn brit munkáspárti vezér nyilatkozatára az EP-választások után. (Az Egyesült Királyságban az első helyen a Brexit Párt végzett 32 százalékkal, a második az egyértelműen EU-ban maradás párti Liberális Demokraták 19 százalékkal, a két nagy párt csak utánuk kullogott.) Szerinte a szavazás kvázi referendum volt a szigetország EU-tagságáról (ami szerint a többség nem brexitpárti). A pártjában a következő napokban meg fogják ezt beszélni és (természetesen) nem fogják hagyni, hogy a konzervatívok folytassák kaotikus kormányzásukat, ami a válási megállapodás nélküli kilépés felé vezeti az országot.

Mi jön most?

Az Európai Parlament eljárási szabályzata szerint egy képviselőcsoport legalább 25, legalább hét tagállamból megválasztott képviselőből áll. Május 27-én megkezdődnek a tárgyalások a politikai csoportok formációjáról, és június 24-ig nyilatkoznak összetételükről, majd a megválasztott elnököt tájékoztatják írásban összetételükről.

Az EP új elnökének, 14 alelnökének és 4 questorának megválasztására 2019. július 2-4. között, az első rendes ülésszakon kerül sor. Az új tisztviselők megválasztásakor a leköszönő elnök elnököl. Az elnökök értekezlete először május 28-án, kedden ül össze - derül ki az EP közleményéből.