Csütörtökön az Európai Tanács csúcsértekezleték az uniós kormány- és államfők elfogadták azt a német javaslatot a jogállamisági felétételek uniós pénzekhez kötéséről, amelyet a soros elnökséget betöltő német kormány szerdán kialkudott a magyar és a lengyel kormánnyal. Ennek folyományaként így megállapodás születhetett az unió következő hétéves költségvetéséről és a hozzá kapcsolódó, a koronavírus-járvány gazdasági hatásait enyhítő helyreállítási alapról is.

Bár a döntést mindenki (ismételten) győzelemként értékelte, a részletek ebben az esetben is a részletekben vannak elrejtve. Az első információk alapján az elfogadott szöveg megegyezik a németek által kidolgozott javaslattal, amit még szerdán szivárogtattak ki. Ez alapján azt lehet tudni, hogy lesz ugyan jogállamisági kritérium, de ahhoz kiegészítő útmutatók készülnek. A mechanizmus hatáskörét korlátozzák és lényegében csak az EU-s pénzeket érintő csalásokra, korrupcióra és összeférhetetlenségre lehet majd alkalmazni, vagyis a jogállamiság megsértésének a puszta megállapítása nem elegendő a mechanizmus elindításához. A mechanizmus pedig csak a 2021-től induló pénzügyi ciklustól lesz majd alklamazható.

Kapcsolódó

Meg kell várni az Európai Bíróság döntését

A mechanizmust továbbá addig nem élesítik, amíg az Európai Bíróság ki nem mondja, hogy ez a rendelet összhangban van-e az EU-s joggal. Ehhez azonban az kell, hogy egy tagállam elindítsa az úgynevezett érvénytelenítési eljárást, amellyel  - ahogy az várható volt - Magyarország és Lengyelország élni is fog.

A döntés követően Lengyelország brüsszeli uniós képviseletén Orbán Viktor miniszterelnök Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Magyarország élni fog azzal a jogával, hogy a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet az Európai Unió Bírósága elé viszi annak megállapítására, hogy összefér-e az uniós joggal - derült ki az MTI tudósításából.

A lengyel miniszterelnök megerősítette, Lengyelország követi Magyarországot a tekintetben, hogy az uniós bíróság véleményét kéri a mechanizmus európai szerződéssekkel való összeférhetőségét illetően. Közölte, hogy még nem döntötték el, hogy a keresetet külön, vagy együtt nyújtja-e be a két ország. "Jogunk van ehhez, így fogunk tenni" - tette hozzá Morawiecki.

Ezzel kapcsolatban többen megjegyezték, hogy ez a lehetőség a mechanizmus alkalmazását akár két évvel is eltolhatja, ami egyébként egy ilyen bírósági eljárás átlagos időtartama. Amennyiben viszont az eljárás gyorsítását kérné bármelyik fél - a felperes, aki ebben az esetben a Bírósághoz forduló tagállam, vagy az alperes, aki pedig az Európai Parlament és a Tanács -, akkor az eljárás akár 4-6 hónapra is rövidülhet. A gyorsított eljárás elrendelésére azonban elvileg csak nyomós okból kerülhet sor, például olyan esetben, ha a késlekedés helyrehozhatatlan kárral, vagy súlyos érdeksérelem bekövetkezésével fenyeget.

Gyorsított eljárás lesz?

A Politico tudósítása szerint az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourová a döntést követően azt mondta, nem számít nagy késlekedésre abban az esetben, ha Magyarország vagy Lengyelország úgy dönt, hogy az uniós bíróság elé viszik a mechanizmust (amire egyébként a két tagállamnak a jogszabály kihirdetésétől számítva 2 hónap áll rendelkezésére).

"Megértem, hogy egyes tagállamok teljes jogi bizonyosságot akarnak szerezni az Európai Bíróságtól ilyen fontos ügyben. Ehhez joguk van" - fogalmazott a Bizottság igazságügyért felelő alelnöke a Politicónak e-mailben küldött közleményében. Ugyanakkor hozzátette azt is: arra számít, hogy az eljárás gyorsan lezajlik. Véleménye szerint itt sokkal inkább hónapokról, mintsem évekről beszélhetünk.