Az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok behozatalának fokozatos megszüntetéséhez mostantól 2027-ig 210 milliárd euró értékű beruházásra van szükség az EU országaiban - idézi a Népszava az Európai Bizottság számításait. A tagállamok a pandémia idején létrehozott helyreállítási alapba csatornázott forrásokból jutnának ennek finanszírozáshoz.

Várhatóan külön terveket kellene kidolgozniuk és elfogadtatniuk Brüsszellel a tiszta energiára való átállásuk felgyorsításáról, valamint iparuk és az infrastruktúrájuk különböző energiaforrásokhoz és beszállítókhoz való hozzáigazításáról. Szó van a villamosenergia-hálózat fejlesztéséről, a biometán-termelés bővítéséről, elegendő LNG és csővezetékes gáz importjáról, megújuló energiaforrásokba és hidrogén-infrastruktúrákba történő befektetésekről.

Kapcsolódó

E forrás mellett a tagállamok a már odaítélt kohéziós forrásaik és agrártámogatásaik átcsoportosításával jutnának pénzhez, ez körülbelül 61 milliárd eurót tenne ki. Az infrastrukturális beruházások támogatására szolgáló Európai Összekapcsolódási Eszközből 800 milliót pályáztatnának az energiaprojektekre. Az elképzelés szerint a közösségi forrásokat nemzeti támogatások egészítenék ki, bevonva a magánszférát és az Európai Beruházási Bankot.

Szerdán minden kiderül?

A legnagyobb helyreállítási alapot (RRF) kiegészítő pénzügyi keret létrehozását javasolja szerdán a REPowerEU energiastratégia beruházási lábának az Európai Bizottság. E pénzből a testület szerint elvileg a magyar kőolajipari infrastruktúra átállítását is finanszírozni lehetne - írta a témában az EU Monitor.

A koronaválság következményeinek a felszámolására létrehozott RRF-et kiegészítő új alapba a portál szerint új pénzként csak 20 milliárd euró kerülhet a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) stabilitási tartalékát képező kibocsátási egységek árverési bevételeiből.

Mindez azért is érdekes, mert – ahogy arról Szijjártó Péter külügyminiszter korábban beszélt – a magyar kormány 15-18 milliárd eurónyi támogatást kér az EU-tól az olajembargó útjában álló infrastrukturális beruházásokhoz. Előre borítékolhatónak tűnik, hogy a Brüsszel által a REPowerEU-hoz társított új alapból legfeljebb a kért összeg töredéke állhat Budapest rendelkezésére.

A tagállamoknak emellett felkínálnák a lehetőséget, hogy kohéziós és agrárpolitikai (KAP) támogatási keretük 5-15 százalékát csoportosítsák át az orosz energiafüggőségük csökkentését és a gyorsabb energetikai átállást célzó beruházásokra.