A német Fraunhofer ISE kutatóintézet nem sokat várt a tavalyi év energetikai adatainak összegzésével: január elején publikálta a 2018-as számokat. Ez alapján Németországban a napenergia volt a legdinamikusabb növekedési rátára képes energiaforrás: a napelemes rendszerekből származó villamosenergia-termelés egyetlen év alatt 16 százalékot nőve elérte a 45,7 terawattórás (TWh) volument. Ezzel a fotóvoltaikus rendszerek a teljes villamosenergia-ellátás 8,4 százalékát adták.

Meglepetés vagy sem, de áprilistól és augusztus végéig minden hónapban magasabb volt a kumulált napelemes termelés is, mint a németországi feketeszén erőműveké. Egész évre átlagoltan pedig úgy lehetett 3,2 GW-os napenergia kapacitással számolni, hogy a csúcsnapon (pontosan: július 2-án 13:15-kor) a németországi PV-kapacitási csúcs átlépte a 32 GW-ot.

Kapcsolódó

A napelemek mellett a szélenergia termelése is nőtt 2018-ban; a németországi szélturbinák termelése meghaladta a 111 TWh-t. Ez 5,4 százalékos többletet jelent, mely a nettó villamosenergia-termelés 20,4 százalékára volt elegendő. A termelési csúcs azt jelenti, hogy a szélenergia a lignit (131 TWh) utáni legfontosabb energiaforrássá lépett elő.

Tavaly Németországban a nap-, és a szélenergia termelési teljesítménye (157 TWh) több lett, mint a lignité, illetve a feketeszéné és az atomenergiáé összesen - írta Fraunhofer ISE. Ehhez kapcsolódó adat még a biomasszáé és a vízé, előbbi megközelítve a 45 TWh-át lényegében stagnált, utóbbi viszont az elmúlt 30 év második legalacsonyabb termelési szintjével, 15,2 százalékot csökkenve alig 17 TWh-t termelt.

A megújuló energiaforrásokból így összesen 219 TWh zöldenergiatermelési volumen jött össze, ami 4,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ezzel pedig a megújuló energiaforrások aránya a német nettó villamosenergia-termelésben 40 százalék fölé emelkedett.

Kép: Napi.hu

A Fraunhofer ISE elemzése szerint Németországban ha kis mértékben is, de csökkent a nukleáris energiából (0,1 százalékkal) és a lignitből (2 százalékkal), illetve feketeszénből (7,4 százalékkal) származó áramtermelés is, míg a gázüzemű erőművek teljesítménye 18,5 százalékkal csökkent.