Már tavaly év vége óta feszült a helyzet Ukrajna és Oroszország között, előbbit pedig a nyugati szövetségesek próbálják minden fronton segíteni. Ennek része, hogy a NATO-nak bár nem tagja Ukrajna, de számos fronton a szövetség támogatja, így a kibervédelmi területen is támogatnak a kijevi vezetést, hogy védekezni tudjanak az orosz hackertámadások ellen. Főként úgy, hogy a kelet-európai ország folyamatos célpontja ezeknek.

Azonban itt kijött az, hogy Budapest és Kijev között évek óta konfliktus van a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő hátrányos törvények miatt. Az Orbán-kormány már évek óta blokkolja az ukrán NATO-csatlakozási folyamatot, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig egy január végi interjúban el is mondta, hogy az ukrán euroatlanti közeledést minden fronton blokkolni fogja Budapest, amíg a kinti magyarok helyzete nem rendeződik.

Kapcsolódó

Az Azonnali most arról ír, hogy január 5-én Forrai Kristóf magyar nagykövetet meginvitálták a tallinni külügyminisztériumba, ahol az Ukrajnát érintő orosz fenyegetés volt a fő téma. Jonatan Vseviov észt külügyi államtitkár egyértelművé tette a magyar diplomata számára, hogy az Oroszország által a NATO-tól követelt „biztonsági garanciák” elfogadhatatlanok.

Az észt államtitkár ezek után – a portál információi szerint – szóba hozta azt is, hogy Magyarország miért blokkolja Ukrajna csatlakozását a tallinni székhelyű NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához (az angol rövidítése: CCDCOE). Itt újra a kárpátaljai magyarság ügye volt az érv a külügy részéről.

Csakhogy a kiújult orosz-ukrán konfliktus, a nyílt orosz fenyegetés és az Ukrajnával szemben orosz részről immár rendszeressé váló kibertámadások miatt a CCDCOE ügye teljesen más optikát kap. Erre az említett tallini megbeszélésen Jonatan Vseviov is felhívta magyar kollégája figyelmét, de Magyarország ennek ellenére hajthatatlan.

A kérdés egyébként már a legmagasabb szinten is felmerült: az Azonnali arról ír, hogy a decemberi EU-csúcson Kaja Kallas észt kormányfő próbálta rábeszélni Orbán Viktort, hogy legalább a kibervédelmi központ esetében engedjen a vétóból, de a magyar miniszterelnök hajthatatlan maradt. Majd csütörtökön az Európai Parlament Külügyi Bizottságának csütörtök reggeli ülésén Michael Gahler német kereszténydemokrata képviselő azt mondta Hidvéghi Balázsnak, az egyetlen jelen lévő fideszesnek,

„vigye haza az üzenetet, hogy a magyar kormány ne blokkolja tovább az ukrán csatlakozást a CCDCE-hez!” 

Közben ukrán részről is egyre nagyobb feszültséget vált ki az Orbán Viktor vezette kormány hajthatatlansága. Sőt, már amiatt is támadják a kormányt, hogy az a kijevi vezetés szerint aktívan beleavatkozik a kinti belpolitikába a Bethlen Gábor Alap támogatásaival, amelyekről állítják, hogy politikai szervezeteket finanszíroz. Azt is kifogásolják, hogy ukrajnai politikusokat támogatnak a magyar kormány tagjai, így Szijjártó Péter külügyminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.