Az Európai Bizottság tegnap elsőként nevezte az új figyelmeztető mechanizmus meg azokat az országokat, amelyeknél a tíz vizsgált  gazdasági mutató alapján súlyos makrogazdasági egyensúlytalanságok mutatkoznak. Erre  a tavaly az európai gazdasági kormányzást elmélyítő hatos csomag részeként elfogadott Európai Szemeszter keretrendszere kötelezi az EB-t. Amennyiben úgy látják a brüsszeli testületnél, hogy a most megnevezett országok nem tettek eleget a most azonosított problémák kiküszöbölésére, akkor egyensúlytalansági eljárások indulhatnak. Ez esetben az EB konkrét és szigorú akcióterv végrehajtására kötelezheti a tagállamokat, amelyekben pontos határidők szerpelnek.

Magyarországon a tízből két ponton jelzett egyensúlytalanságot az EB: az államadósság az GDP 81 százalékán áll, a nettó nemzetközi pozíció pedig a GDP 112,5 százalékát kitevő hiányban van - ez utóbbi a legrosszabb mutató az egész EU-ban. A jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi problémákat a válság előtti évek folyamatos folyó fizetési mérleghiányai okozták, ám az azóta végbement kiigazítás nem volt elégségés, és az állam mellett a háztartások is súlyosan eladósodtak. Amennyiben tehát az EB úgy találja, hogy Magyarország nem rendelkezik a problémákat hosszú távon rendező tervvel, a jelenleg folyó kötelezettségszegési és a túlzottdeficit-eljárás mellett egy harmadik procedúra is beindulhat - igaz, az EB jeletésében is szerepel, hogy a magyar kormány IMF-segélyhez folyamodott, márpedig ahhoz hasonló akciótervet kell majd készítenie a kormánynak.

Az EB tizenkét tagú listája valójában 16 tagot jelent - azaz már az EU-országok több mint fele áll vizsgálat alatt. Görögország, Írország, Románia és Lettország azért nincs rajta a most bejelentett listán, mert az ott folyó nemzetközi segélyprogramok miatt már most is megerősített pénzügyi megfigyelés alatt állnak. Olaszországban a magas adósság és alacsony növekedés, Spanyolországban pedig az óriási munkanélküliség ad okot az aggodalomra - közölte a figyelmeztetések bejelntésekor Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa. Belgium, Franciaország és Nagy-Britannia esetében az exportpiacok elvesztése miatt van szükség vizsgálatokra az EB szerint, a három skandináv országban, valamint Bulgáriában és Szlovániában pedig az ingatlanpiaci buborék tűnik veszélyesnek. A biztos hangsúlyozta, itt nem egy szégyenlistáról, hanem a káros gazdasági egyensúlytalanságok kiküszöbélésről van szó.

Az EB által vizsgált mutatók
1. Folyó fizetési mérleg
2. Nettó nemzetközi befektetési pozíció
3. Reáleffektív árfolyam
4. Exportpiaci részesedés
5. Munkaerőköltség változása
6. Magánszektor eladósodottsága
7. Magánszektor hitelfelvétele
8. Ingatlanpiaci árak
9. Államadósság
10. Munkanélküliség
forrás: Eurostat

Az aránytalanul nagy német külkereskedelmi többletre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Rehn tagadta, hogy a német gazdaság nem a többiek kárára erős. A biztos szerint nem a viszonylag alacsonyan tartott bérek, hanem az innováció és az ipari kapacitás miatt sikeres a legnagyobb európai gazdaság.