Változatlan marad az irányadó refinanszírozási műveletek 0 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak 0,25, illetve -0,50 százalékos szintje – közölte idei első kamatdöntő ülését követően az Európai Központi Bank.

A döntés önmagában nem okozott meglepetést, mégis kényes körülmények között nyitja az évet az EKB.

Kapcsolódó

Az euróövezet legújabb inflációs közlése szerint továbbra is emelkedőben vannak az árak, a fő mutató 5-ről 5,1 százalékra nőtt, miközben a piac 4,4 százalékra való csökkenést remélt a 2020-as német áfacsökkentés bázishatásának kiesésével.

Az árak havi szinten a decemberinél visszafogottabb ütemben, de így is 0,3 százalékkal tovább drágultak, holott az elemzői konszenzus 0,4 százalék körüli csökkenésről szólt. A maginfláció, amely jobban megragadja a mögöttes folyamatokat, 2,6 százalékról a várt 1,9 helyett csupán 2,3 százalékra mérséklődött.

A kamatdöntést megelőző eurozónás makrogazdasági adatok csalódást okoztak, emiatt vált különösen izgalmassá az EKB kamatdöntése – áll Blahó Levente és Pálffy Gergely Raiffeisen elemzők előzetes értékelésében. A piac eddig nagyjából arra számított, hogy a döntéshozók ma még nem foglalnak egyértelműen állást a lehetséges kamatemelések kapcsán, az adatok láttán azonban elképzelhető, hogy már körvonalazódik a korábbiakkal ellentétes markánsabb vélemény egy esetleges 2022-es szigorításról.

Rövidtávon magas marad az infláció, ami jövőre mérséklődik, majd beáll a 2 százalékos cél alatti szintre. Mindez a robosztus növekedés mellett lehetővé teszi, hogy lépésről lépésre kivezesse a jegybank a gazdaságtámogatási programját – mondta decemberben Christine Lagarde elnök.

A mostani adatok alapján lehet, hogy az EKB-nak is át kell térnie az amerikai jegybank, a Federal Reserve által választott szigorítási pályára, mivel az aktuális adatok alapján bukni látszik az elmélet, hogy az európai infláció csak átmeneti jelenség.

Lagarde ma 14:30-tól ad iránymutatást a piacoknak sajtótájékoztató keretében.