Közép-Európát érzékenyen érinti az Oroszországgal kialakult konfliktus, amely már tavaly nyár vége óta tart: a Gazprom kezdetben azért korlátozta a gázexportot, mert ezzel akarta kicsikarni az Északi Áramlat 2. gázvezeték elindítását, míg február óta az orosz-ukrán háború okoz válságot a gázpiacokon. A térség különösen függ az orosz energiahordozóktól – Magyarország több mint 90 százalékban szerzi innen olaját, földgázát és nukleáris fűtőelemeit –, így a régióban kezdődtek először fogyasztáskorlátozások.

A cseh kormány csütörtökön bejelentette, hogy kicsavarja a kormányhivatali izzók felét, és a megmaradt régi izzókat kevésbé fogyasztó LED-izzókra cseréli. Mozgásérzékelőket szerelt fel, hogy csökkentse a folyosók világítását, és kikapcsolta a 19. századi prágai belvárosi épületek reflektorát – írja a Reuters.

A fűtést – amely a cseh irodákban általában 22 Celsius-fok körül vagy még melegebb – a kormányépületben 19-20 Celsius-fokra csökkentik – mondta Petr Fiala miniszterelnök. Ráadásul a hivatalok folyosóit 15 Celsius-fokra melegítik csak.

„Elsősorban az állami intézményekre fogok nyomást gyakorolni, hogy példát mutassanak. Elfogadtunk egy intézkedéscsomagot, amellyel a felhasznált energia 17 és 20 százalék közötti mértékben csökkenthető” – jelentette ki Fiala.

Az elnöki hivatal közölte, hogy csökkenti a fűtést és éjfél helyett este 10 órakor kapcsolja le a reflektorokat az ikonikus prágai várban és a székesegyházban, az ipari minisztérium pedig többek között csökkentette a használatban lévő hűtőszekrények számát.

Magyarországon hidegebb lesz az iskolákban

Magyarországon az Orbán Viktor vezette kormány elrendelte, hogy az állami intézmények és állami tulajdonú vállalatok – a kórházak és szociális intézmények kivételével – 25 százalékkal csökkentsék a gázfogyasztást az előző évhez képest.

Mindez azt jelenti, hogy a közintézményeket csak 18 fokra lehet majd felfűteni. Kezdetben ez az oktatási intézményekre is vonatkozott volna, de várhatóan a kisebb gyerekekre való tekintettel 20 fokra emelik a küszöböt.

Ráadásul Magyarországon már a nyáron részlegesen kivezették a rezsicsökkentést, amely a lakosság mellett a kis- és középvállalkozásokat is érinti. Augusztus óta a támogatott ár csak az átlagfogyasztásig érvényes, utána már lakossági piaci árat kell fizetni.

Romániában és Lengyelországban sincs díszkivilágítás

A romániai parlamenti palotában is kialszanak a fények, amely az amerikai Pentagon után a világ második legnagyobb épülete – közölte a parlament a hónap elején. A kültéri világítást a felére csökkentik, az ünnepi világítást pedig éjszakánként két órára csökkentik.

A lengyel kormány arra utasította különböző kirendeltségeit, hogy 10 százalékkal csökkentsék az áramfogyasztást. A műemlékek díszkivilágítását Varsóban és Krakkóban is lejjebb veszik.

A lengyeleknél viszont fontos szigorítás, hogy munka után a tisztviselőknek ki kell kapcsolniuk a számítógépeiket és ki kell húzniuk a gép- és mobiltöltőket, csak a szükséges dokumentumokat nyomtathatják ki. A pénzügyminisztériumban kikapcsolták a szökőkutat, és hétvégén mindössze két órára korlátozták az épület megvilágítását.

Varsó emellett mintegy 38 000 izzót cserél le az utcai lámpákban LED-ekre.

Ezek a megtakarítások, valamint a különböző nemzeti költségplafonok és egyéb támogatási intézkedések még mindig nem biztos, hogy elegendők azokon a helyeken, ahol a fűtés vagy hűtés a működés nagy részét a földgáz biztosítja.

A régióban várhatóan az egyetemeket, valamint a sportklubokat is energiaspórolásra kötelezik majd.