A föld felszíne alatt ki tudja, mióta elzárva lévő metángáz felemelkedése és robbanása jókora lyukakat üt Oroszország Északi-sarkkörön túl lévő régiójának felszínébe - derült ki a Moscow Times cikkéből.

A kutatók a globális felmelegedést okolják a történteként, ami az elmúlt időszakban szokatlanul enyhe időt okoz azon a vidéken is, megváltoztatva a föld felszínének keménységét.

Kapcsolódó

A legújabb kráter egy 50 méter szeles lyuk, amely a Jamal-félszigeten keletkezett júliusban. Ez már a 17 ilyen természeti jelenség, az elsőt 2014-ben fedezték fel. A Gizmodo tudományos internetes portál keresztelte el a "pokol kapujának" a természet vájta sötét kutakat. Amikor keletkezett, bizonyára nagy zajt keltet, olyan volt, mintha egy elő lény tárta volna ki a lyuk száját - jellemezte a jelenséget Jevgenyij Csuvlinin, az egyik legismertebb permafroszttal foglalkozó orosz kutató.

A tudósok szerint a lyukak úgy keletkeznek, hogy permafroszt, azaz a felszín megolvad, ami lehetővé teszi, hogy a mélyben lévő metán a felszín felé törekedjen, majd egy ponton a nyomás növekedésétől felrobbanjon. Úgy kell ezt elképzelni, ahogy egy pezsgősüveg kidurran. A nyomás két ok miatt emelkedhet: vagy azért, mert a mélyben folyékony metán gázzá alakul, vagy azért, mert felfelé törekedve további metánkészletekkel gyarapodik.

Lehetséges, hogy a jelenségnek olyan feltételei vannak, amelyek csak Szibériában jellemzőek, ezért nem keletkeznek hasonló kráterek Alaszkában vagy Kanada északi-sarkköri területein. A tudósok azt is elárulták, hogy egy régi lyuk, amely az 1960-as években keletkezett és korábban százméteres volt, a klímaváltozás miatt egyre jobban tágul.