A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint 2015-ben a lakosság kereken 20 százaléka - 16,1 millió ember - tartozott a szegénység vagy kirekesztettség fenyegetésében élők csoportjába. Ez az arány 2008 óta csaknem változatlan, és a 23,7 százalékos uniós átlag alatt van.

A felmérést a háztartási költségvetési és életkörülmény felvétel (EU-SILC) című rendszeres uniós vizsgálat keretében végezték, amelynek módszertana szerint azokat fenyegeti a elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, akiknek élethelyzetére jellemző az úgynevezett relatív jövedelmi szegénység, vagy a súlyos anyagi nélkülözés, vagy pedig a család alacsony munkaintenzitása.

A relatív jövedelmi szegénység azt jelenti, hogy az illető nettó havi jövedelme nem éri el a lakosság egészére jellemző jövedelmi középérték 60 százalékát. Ez 2015-ben Németországban egyszemélyes háztartás esetén 1033 euró volt, kétgyerekes család esetén 2170 euró. Ennek alapján tavaly a lakosság 16,7 százaléka - 13,4 százaléka - élt relatív jövedelmi szegénységben, arányuk nem változott az egy évvel korábbihoz képest és elmaradt a 17,3 százalékos EU-s átlagtól.

A módszertan

Az anyagi nélkülözés dimenzióját kilenc mutató alapján vizsgálják. Valamennyi mutató egy-egy helyzetet ír le, például: nem jut legalább kétnaponta meleg ételhez, nem tud fedezni egy váratlanul adódó nagyobb kiadást, nem tudja rendszeresen fizetni a számláit, nem tudja rendesen fűteni a lakását. A súlyos anyagi nélkülözés közepette élők közé azokat sorolják, akiknek élethelyzetére legkevesebb négy jellemző a kilenc közül. Ennek alapján Németországban tavaly a lakosság 4,4 százaléka tartozott ebbe a csoportba, ez nagyjából a fele a 8,1 százalékos uniós átlagnak és csökkenés a 2014-es 5 százalékhoz képest.

Egy család munkaintenzitása akkor minősül alacsonynak, ha a munkaképes korú családtagok a lehetséges munkaidejük kevesebb, mint 20 százalékát töltik munkával. Németországban tavaly a lakosság 9,8 százaléka élt ilyen családban, ami kevesebb a 2014-es 10 százaléknál és elmarad a 10,5 százalékos uniós átlagtól - áll a Destatis jelentésében.