A Jog és Igazságosság (PiS) elnöke "komoly hibának" minősítette, hogy Andrzej Duda államfő hétfői bejelentése szerint megvétózza az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintő törvényeket - számolt be az MTI.

Kaczynski szerint "túl kell lépni ezen". Reményének adott hangot, hogy a PiS - Duda "jelentős részvétele mellett (...) - eléri célját, amelyet az ország teljes átépítése jelent (...), vagyis hogy eltöröljük mindazt, amit a kommunizmus hagyott maga után" - jegyezte meg a PiS elnöke. "Jelenleg azt tesszük, amit az 1990-ben, 91-ben, 92-ben vagy 93-ban kellett volna megtenni" - hangoztatta, úgy értékelve, hogy korábban ehhez nem voltak meg politikai körülmények.

Kapcsolódó

A kommunista múlt felszámolásaként jellemezte a PiS-nek a bíróságokról szóló törvényeit. A lengyel igazságügy, különösen a legfelsőbb bíróság állapotára utalva úgy vélekedett: el kell vetni mindazt, ami "nagyon rossz volt" az utóbbi 28 évben, a legfelsőbb bíróságot "teljességgel, radikálisan" kell átszervezni.

Más tervezett reformok között a titkosszolgálatok átalakítását és a média úgynevezett "dekoncentrációját" (a nagy külföldi kiadók szerepének csökkentését a lengyel sajtópiacon) sorolta fel, valamint a diplomácia átalakítását. Úgy vélte: az igazságügyi reformhoz hasonlóan ezek a változások is határozott ellenállásba ütközhetnek. Egyéb reformok a gazdasági helyzeten is múlnak - mondta. A változások egy részét a 2019-ben esedékes parlamenti választások után hajtanák majd végre.

A PiS kivárja, amíg Duda kidolgozza a megvétózott törvények új változatait. Az elnök úr világosan megmondta, hogy átvállalja a kezdeményezést. Hallott olyan nyilatkozatokat, amelyek szerint "messzemenő változásról lesz szó, olyanról, amely valóban átalakítja a lengyel bíráskodást". Kaczynski arra utalhatott, hogy sajtóértesülések szerint Andrzej Duda az általa megvétózott, a legfelsőbb bíróságról szóló törvényhez képest bővítené a testület hatáskörét. Az eredeti jogszabálytervezet többek között nyugdíjba küldte volna a jelenlegi bírákat, hacsak az államfő kivételt nem tesz valakivel. Erre vonatkozó tervekről Duda környezete még nem nyilatkozott.

A PiS elnöke bejelentette: amennyiben az új tervezet az igazságügyben mélyreható változásokat hoz, "nem lesz gond, a módosításokról, az egyes pontokról lehet majd vitatkozni".

Arra vonatkozóan, hogy az Európai Bizottság (EB) szerdán gyors jogi következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Lengyelországban az államfői vétó ellenére végül elfogadják a kifogásolt törvényeket, illetve felmentik a legfelsőbb bíróság tagjait, Kaczynski úgy értékelte: ez "pszichológiai nyomásgyakorlásra tett próbálkozás". Véleménye szerint az uniós jog Lengyelország mellett szól, "de az Európai Unióban sajnos régóta nem tartják be".

Ahhoz, hogy Frans Timmermans, az EB első alelnöke egy hónapot adott Varsónak arra, hogy a brüsszeli testület ajánlásait megvalósítsa, a PiS elnöke ironikusan megjegyezte: "Kibírjuk ezt az egy hónapot". Meggyőződését fejezte ki, hogy a bizottsági eljárás utolsó szakasza végén a tagállamok nem döntenének egyhangúan Lengyelország ellen.