Miután szeptemberben megszületett a kötelező betelepítési kvótarendszerről szóló uniós határozat, a kormány szakvéleményt kért az Igazságügyi Minisztériumtól. A tárca véleménye az, hogy a határozatnak számos formai és tartalmi hibája van - mondta Trócsányi László, aki a kereset benyújtását bátor döntésnek nevezte.

Bár több másik tagállam egyetért azzal, azok az országok "nem szólaltak meg". Szlovákia is benyújtott egy hasonló keresetet - a két ország egyeztetett is az ügyben -, de szerinte Magyarország jogilag kicsit más helyzetben van, hiszen az országon áthaladó 380 ezer ember, illetve a velük kapcsolatos eljárások lefolytatása rendkívül nagy terhet jelentett a közigazgatásnak. Magyarország a határozat megsemmisítésére irányuló elsődleges kereset mellett - annak elutasítása esetére - egy másodlagosat is benyújtott, amelyben annak kimondását kérik, hogy a Magyarországra vonatkozó kvóta nem alkalmazható.

A tárcavezető szerint jövő év második felében születhet döntés a magyar kereset ügyében. Véleménye szerint precedens értékű döntés lesz, ami azt is megmutatja majd, hogy a jog milyen szerepet játszik az unión belül, illetve az Európai Bíróságot mennyire a jog vezérli. Úgy látja, a kvótahatározat megbukott a gyakorlatban, hiszen a tervek szerinti 160 ezer ember áttelepítéséből mindössze 118 ember áttelepítését hajtották végre.

Véleménye szerint a kormány egyértelműen letette a voksát amellett, hogy nem tömeges, hanem magas színvonalú jogászképzésre van szükség Magyarországon. Jövőre 500 millió forintot bocsátanak a jogi karok rendelkezésére tehetséggondozásra. Emellett nemzeti ösztöndíjprogramot kell indítani, támogatni kell az idegen nyelvű képzést és a jogklinikákat, vagyis mindazt, ami azt sugallja a fiataloknak, hogy maradjanak itthon, hiszen itt is van lehetőségük karriert csinálni - mondta a miniszter.