Tayyip Erdogan török miniszterelnök egyebek mellett a TANAP projektról is tárgyalt nemrégiben berlini és brüsszeli látogatásán, ám sem ő, sem miniszterei nem emlegetnek egy másik beruházást, az ITE-t (Iran-Turkey-Europe), amelynek jelentősége összemérhető az előbbivel - írja a bne régiós hírportál. A TANAP keretében hétmilliárd dollárból az azerbajdzsáni gázt Európába eljuttató gázvezeték épül, míg az ITE projektben egy iráni gázt szállító, 5000 kilométer hosszú csőkígyót fektetnének le.

A kormány 6,3 milliárd dollár értékű pénzügyi ösztönzővel akar lendületet adni az építkezésnek. Egyebek mellett elengednék a beruházással kapcsolatos áfa és vám befizetését. A kép ugyanakkor nem csupán azért homályos, mert szemben a török kormány más nagyívű terveivel - köztük egy új Boszporusz-híd és egy új isztambuli repülőtér építésével - erről a projektről hallgatnak, hanem azért is, mert kivitelezői, a Turang Tasimcilik fejlesztő cég és leányvállalata, egy kisebb üzemanyag-kereskedő, a Som Petrol semmilyen tapasztalattal nem rendelkeznek a vezetéképítésben.

Felmelegített terv

Az ITE régi terv. Még 2008-ban írt alá megállapodást Törökország és Irán arról, hogy megépítik az perzsa országtól Európáig kígyózó vezetéket. A kivitelést a török állami olajvállalatra, a TPAO-ra bízták volna: ez a cég három helyen hozzákezdett volna az óriási iráni South Pars gázmező kitermeléséhez és lefektette volna az energiahordozót Törökországban szállító vezetéket is. Innen indult volna tovább Európába az iráni gáz.

A TPAO-nak azonban ki kellett szállnia az üzletből, amikor a perzsa állam atomprogramja miatt az USA és az EU kereskedelmi és pénzügyi blokád alá helyezte Iránt. Ekkor vette át a helyét az ITE lebonyolításában az ismeretlen Som Petrol. Az ankarai környezetvédelmi minisztérium weboldalán olvasható információk alapján úgy tűnik, Törökországban a szankciók ellenére elkezdték az előkészítő munkákat. Kiderül merre akarják vezetni a csőkígyót és milyen lépéseket tettek eddig.

Ravasz terv

Most, hogy javulni látszik a Nyugat és Irán viszonya, a kormány láthatóan nagyobb sebességre akar kapcsolni. Szakértők szerint azonban az ITE projekt nem csupán önmagában értékes Ankara számára, hanem azért is, mert segítségével nyomást gyakorolhat nemzetközi partnereire. Irán jelenleg évi tízmillió köbméter gázt exportál Törökországba, ám a szállítások csak az idei télen kétszer megszakadtak.

Ankara emiatt nemzetközi választott bíróságon követel kártérítést, de jelezte, hogy ha partnere mérsékli az energiahordozó árát, akkor eláll követelésétől és még meg is duplázza importját. Itt jöhet a képbe az ITE, amely olyan exportbevétellel kecsegteti Iránt, amiért érdemes lenne engednie a törökök árcsökkentési kérésének. Az új gázforrás emellett arra is jó, hogy nyomást gyakoroljanak Törökország többi szállítójára, elsősorban Oroszországra. Az utóbbitól szintén árengedményt akar kicsikarni az ankarai vezetés.

A nagy színjáték részeként ITE weboldala egy élő projektről ad tudósítást, képekkel gazdagon illusztrálva. A gond csak az, hogy a vezetéképítést mutató fotók egy része látható a Gazprom internetes portálján is. Felfoghatjuk ezt úgy, hogy a tekintélyes orosz gázcég képeinek átvétele csak azt jelzi, milyen ambiciózusan viszonyul feladata ellátásához a Turang. Ahogy a mondás tartja: az utánzás csak a hízelgés legőszintébb formája.