Irán már tudna atombombát előállítani, de nincsenek ilyen tervei - jelentette be Mohamed Eszlámi, az ország atomenergia hivatalának vezetője. Eszlámi korábban a Fársz félhivatalos iráni hírügynökségen keresztül azt is mondta már, hogy a síita állam nem folytat semmilyen titkos nukleáris fejlesztést.

Efféle állításokat Kamal Harazi, az ország legfőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah tanácsadója is megfogalmazott korábban, és Harazi kijelentései után erősödtek meg azok a vélekedések, hogy a közel-keleti ország mégis atomfegyver előállítására készülne

Teherán az elmúlt években többször is hangoztatta, hogy nukleáris technológiai fejlesztései kizárólag békés célokat szolgálnak.

A hírek szerint a síita állam már képes 60 százalékosra dúsított uránt is előállítani, jól lehet, a 2015-ös atomalku ezt mindössze 3,67 százalékig engedélyezi. Az atomalkuról zajló tárgyalások felélesztéséről tavaly, Bécsben kezdődtek tárgyalások. E tárgyalások fő célja, hogy Irán és a hat nagyhatalom - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország - abban állapodtak meg hét éve, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan feloldják majd a Teherán ellen elrendelt technológiai és gazdasági szankciók és büntetőintézkedések többségét.

Azonban 2018-ban Donald Trump egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat e szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait - egyebek között az urándúsításra vonatkozókat is.

A bécsi egyeztetések megrekedtek, elsősorban a Washington és Teherán közötti nézeteltérések miatt: Irán a többi között a síita államra kirótt szankciók feloldásától teszi függővé az egyeztetések sikerét. A teheráni vezetés többször leszögezte, hogy bár nyitott a tárgyalásokra, és bizakodóan tekint az újabb megbeszélések elé, a végső megállapodás előtt elvárja a büntetőintézkedések feloldását.