A nemzetközi pénzügyi rendszer átalakulások sorozatán keresztül halad a nagyobb stabilitás felé - állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) októberi "Fiscal Monitor" elemzése. A tanulmány szerint az Egyesült Államok hamarosan kevésbé engedékeny monetáris politikára vált át. A feltörekvő térségeknek a befektetések huzamos beáramlása után jóval volatilisabb külső pénzügyi kondíciók kezelésére és magasabb kockázati prémiumokra kell berendezkedniük. Japánban pénzügyi és strukturális reformok kíséretében az "Abenomics" monetáris politikai kurzusnak még az eddiginél is vehemensebb enyhítéseket alkalmazó fejezete veszi kezdetét. Az euróövezetben a korábbinál jóval robusztusabb és ellenállóképesebb pénzügyi rendszer van kialakulóban egy közös kockázatkezelési keretekkel rendelkező monetáris unió formájában. A globális bankrendszerben pedig megindult a felügyeleti szabályrendszer szigorítása.

A felsorolt változásokból eredő legnagyobb kihívást globális szinten azonban az amerikai mennyiségi monetáris enyhítő politika fokozatos kivezetése következményeinek kezelése jelenti az IMF szerint.

Az euróövezetben a kockázatok kezelésére az IMF az adósságcsökkentéssel és a bankok mérlegeinek megerősítésével párhuzamosan az euróövezeti pénzügyi rendszer szerkezetének megerősítését és a bankunió létrehozására lefektetett ütemterv megvalósítását javasolja. Az euróövezetben helyre kell állítani a befektetők bizalmát a bankok mérlegében, valamint el kell indítani a vállalkozások hitelezését.

Az Európai Központi Banknak (ECB) az IMF szerint ki kell tartania monetáris politikája folytatása mellett, az Európai Beruházási Banknak (EIB) pedig folytatnia kell az életképes vállalkozások hitelezését.

Az IMF "Fiscal Monitor" elemzése részletesen foglalkozik a sokak által a gazdasági helyzet lassú javulását elősegítő vállalati hitelezés helyreállításához szükséges kormányzati intézkedésekkel. A tanulmány második fejezete hatékonyság szerint rangsorolva rendszerezi az egyes országok által a hitelezés támogatására meghozott intézkedéseket. A tanulmány megállapítása szerint a hitelezést gátló tényezők kiküszöbölését célba vevő intézkedések bizonyultak a leghatékonyabbnak.