Adókedvezmények megszüntetése, ezüst- és rézadó, nyugdíjkorhatár emelése, korkedvezmények szűkítése - többek között ezek állnak az új lengyel kormány programjában.

A hosszú távra szóló reformprogram egyik fő célkitűzése az államadósság csökkentése, ennek eredményeként jövőre 52 százalék, a kormányzati ciklus végére 47 százalék lenne Lengyelország GDP-arányos államadóssága, a kormány azonban tovább ment, és még 2020-as célt is kijelölt. A magánnyugdíjpénztárak államosításáról azonban már szó sincs.

"Szűkebbre kell húzni a nadrágszíjat"

Október 9-én zajlottak a rendes parlamenti választások Lengyelországban, amely a megelőző négy évben vezető kormánypárt, a Polgári Platform győzelmét hozta. Egy hónapot követően pedig fel is állt az új kormány, élén Donald Tusk maradt. Az alsóház bizalmi szavazására szombaton került sor.

Tusk már a választási kampány során is kijelentette, hogy szűkebbre kell majd húzni a nadrágszíjat, amelyik párt mást állít, az nem mond igazat.

Az előző kormány ugyanakkor a választások közeledtével nem sokat tett a 2010-ben 7,9 százalékra dagadó államháztartási hiány csökkentésére. Egy százalékponttal emelték az áfát és a havonta befolyó magánnyugdíjpénztári tagdíjak nagyobb részét átcsatornázták az állami kasszához, ez volt a két fő intézkedés eddig.

Idén 5,6 százalék lehet az Európai Bizottság szerint a deficit. Eközben számos jelzést kapott Lengyelország (pl. hitelminősítőktől), hogy a választások után gyorsan tennie kell az adósság fékezéséért, különben a türelem gyorsan elfogy. Donald Tusk a kormány megalakulása után nem sokkal, pénteken be is jelentette a hosszú távú programot, amelyben számos megszorító intézkedés és az államadósság 2020-ig tartó terve kapott helyet. A nyugdíjpénztárak eddig lebegett államosításáról azonban már szó sincs. Ahogy a tagdíjak tavasszal megszavazott átcsatornázásáról sem, amelynek következtében a 7,3 százalékos tagdíjból csak 2,3 százalékos rész megy az egyéni számlákra (ennek feloldásáról nem esett szó).

Nyugdíjkorhatár-emelés, adókedvezmények szűkítése, adósságcsökkentés

A tervek szerint számos kedvezményt megszüntetnek, köztük kiscsaládosokét. Csak bizonyos jövedelem alatt jár majd az egyszeri gyermekszületési támogatás, a családi adókedvezmény összegét 50 százalékkal növelik a harmadik gyermek után, viszont határt szabnak a 2 vagy annál kevesebb gyermeket nevelőknél (csak 85 ezer zloty éves jövedelem alatt jár).

Megszűnik az akadémikusok, újságírók, művészek adókedvezménye, a tőkejövedelmek adómentességének lehetősége és az internetkedvezmény. Emelkednek a munkáltatói járulékok (rokkantnyugdíj járulék). A réz- és ezüstbányászatra is adót vetnek ki. Tusk pénteki expozéjában az MTI szerint az új adófajta bevezetését azzal indokolta, hogy az ezüst ára az elmúlt öt évben ötszörösére nőtt, a réz ára is folyamatosan emelkedik, de ebből a lengyel állam és az adófizetők csak korlátozott hasznot húznak.

Emelkedik a nyugdíjkorhatár, férfiaknál 65-ről 67 évre, nőknél 60-ról 67 évre. Előbbi esetben fokozatosan 2020, utóbbinál 2040-ig történik meg az emelés. Az évenkénti nyugdíjemelés százalékos forma helyett fix összegű lesz. A jövőre szolgálatba lépő rendőrök és katonák már nem kapnak a korábbihoz hasonló korkedvezményes nyugdíjat, 15 év helyett 25 év szolgálati idő kell. Cserébe 300 zlotys fizetésemelést kapnak az érintettek. A bányászok korkedvezményét csak a ténylegesen földalatti munkát végzőknél tartják meg.

Az egyik legnagyobb gond az államadósság

A lengyel kormány egyik legnagyobb aggodalma az államadósság szintje. Bár a GDP-arányos adósság messze uniós átlag alatti, idén 55 százalék körüli lehet, az alkotmányba épített adósságlimit erősen megköti a kormány kezét, ha az 55 százalékot illetve a 60 százalékot túllépi az adósság. Előbbi esetén automatikusan végre kell hajtani a megfelelő költségvetési kiigazításokat, hogy az adósság ne nőjön tovább, utóbbi esetén pedig az állam a refinanszírozáson túl nem vehet fel új hitelt, így a költségvetést egyensúlyi vagy többletes szintre kell hozni.

Tusk ezért egy hosszú távú adósságpálya-tervet is ismertetett, amely szerint jövőre 52 százalékra mérséklődne az adósságráta, majd a kormányzati ciklus végére 47 százalékra, 2020-ban pedig 44 százalékra csökkenne. A költségvetés hiánya jövőre 3 százalék, 2015-re 1 százalék lenne.

Szombaton a program ismertetése után meg is tartották a bizalmi szavazást, amelyen a 460 tagú szejm 447 jelen lévő képviselője közül 234-en támogatta a kormányt.

Emlékezetes, hogy Lengyelország vészelte át Európában egyedüliként recesszió nélkül a válságot, idén 4 százalék lehet a gazdaság növekedése, az eurózóna válsága miatt a növekedés 2,5-3 százalékra lassulhat. Többek között erre hivatkozva mondta Marek Belka lengyel jegybankelnök, hogy ideje, hogy a hitelminősítők javítsanak Lengyelország adósbesorolásán.