Jelentős fordulatot hajtott végre energiapolitikájában az Európai Bizottság, amikor úgy döntött, hogy nem szabályozza direktívával (törvénnyel) a palagázkutatást és -kitermelést. Még néhány héttel ezelőtt is azt ígérte a bizottság, hogy idén megszületik az erre vonatkozó törvény, amit már két éve ígér, tegnap viszont bejelentették: direktíva helyett egy ajánlásgyűjteményt készítenek el a tagországok kormányai számára. A különbség óriási, ugyanis a direktívával szemben az ajánlásnak nincs jogilag kötelező érvénye, így a bizottság a nemzeti kormányokra bízza, hogy döntenek ebben a kérdésben. Az évek óta tartó várakozás az EU döntésére elbizonytalanította a befektetőket, és hátráltatta a kutatásokat, amelyek most új lendületet kaphatnak.

Az évek óta tartó vita egyik oldalán a környezetvédők és a hagyományos energiaforrások használatában érdekelt vállalatóriások, a másikon az olcsóbb energia és az orosz gázszállításoktól való függés csökkentését kívánói álltak. A környezetvédők elsősorban a vízkészleteket féltik az alkalmazott technológia miatt - a frackingnek nevezett eljárás lényege, hogy nagy mélységbe nagy nyomáson vegyszerekkel kevert vizet pumpálnak, ami széttöri a palát, kiszabadítva gáztartalmát. Az Egyesült Államokból származik az eljárás, ahol évek óta sikeresen alkalmazzák, s ennek köszönhetően a gáz ára ott a töredékére csökkent, az ország gázimportőrből exportőrré vált, és 0,5 százalékkal növelte az amerikai GDP-t.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke sajtóértekezletén kifejtette, hogy a palagáz sok országban megváltoztatja az energetikai tájképet és hatással van a versenyképességre. "A tagországoknak joguk van maguknak dönteni a palagáz kitermeléséről a megfelelő biztonsági keretek között uniós szinten. Ez a keret nem lesz törvény, hanem a már most is kötelező irányelvek gyűjteménye." Günther Oettinger energiaügyi biztos emlékeztetett, hogy Nagy-Britannia, Lengyelország, Románia és Litvánia különösen érdekeltek a palagáz kitermelésben. "Jelezzük tehát nekik, hogy biztosítani akarjuk ennek jogi, szakmai és környezetvédelmi alapjait."

A lengyel Janusz Lewandowski költségvetési biztos szerint "ez lendületet kell adjon a lengyeleknek, Lengyelországnak, hogy a következő hónapokban megteremtsék azokat a kereteket, amelyek lehetővé teszik a lengyelországi palagáz tényleges kitermelését. Nincs vesztegetni való időnk." Bár a lengyelek már keményen dolgoztak ezen a területen, Brüsszelhez hasonlóan két éve csak ígérték, hogy megteremtik a palagáz kitermelés jogi szabályozását, nyilván mert ki akarták várni a brüsszeli döntést, hogy ne kerüljenek ellentmondásba azzal. A jogi bizonytalanságnak azonban meghatározó szerepe volt abban, hogy négy nagyberuházó is feladta koncesszióit és kivonult Lengyelországból. Most ebben is fordulat várható.

Az uniós ajánlások többek között arra hívják fel a tagországokat, hogy a koncesszió megadása előtt értékeljék a kutatási vagy kitermelési projekt lehetséges hatásait, hogy az ne veszélyeztesse az emberek egészségét és környezetét, meghatározza, a kutaknak milyen messze kell lenniük a védendő vízbázisoktól és településektől, és előírja a közvélemény tájékoztatását, hogy milyen vegyszereket használnak a munkához.

Franciaország és Bulgária még tavaly betiltotta a palagázkutatást, Románia moratóriumot hirdetett rá, de azt 2013 márciusban feloldotta. A környezetvédő és más civil szervezetek hevesen bírálják a bizottság döntését és mára tüntetést szerveznek Brüsszelben.