Miután a kijevi központi hatalom már nem érvényesül a Krímben, egyedül a tatár kisebbség áll a félsziget és Oroszország egyesítésén dolgozó helyi szeparatista vezetés útjában - állapította meg a bne régiós hírportál tudósítója helyszíni látogatásán. Ilmi Umerov, Bahcsiszeráj helyhatóságának vezetője, az orosz megszállással szembeni ellenállás egyik oszlopa illegálisnak tartja a Krím orosz csatlakozásáról kiírt népszavazást.

Úgy véli, hogy nem lehet tisztességesnek tekinteni egy olyan referendumot, amelyet megszálló csapatok fegyvereinek árnyékában tartanak. Ezzel a katonai jelzés nélkül a Krímban tartózkodó orosz egységekre utal. Személy szerint a voksolás bojkottjára szólítja fel az embereket, de nincs kétsége afelől, hogy a szavazást megtartják. Ennek felelőssége visszahullik majd azokra, akik kezdeményezték a dolgot. A krími Medzslisz, a helyi tatárok szervezete szintén bojkottálja a népszavazást.

Kapcsolódó

Umerov szerit a referendum célja, hogy legitimálja a félsziget elszakítását Ukrajnától. Úgy véli, hogy a szavazás elkerülhetetlenül a szeparatista erők győzelmével ér majd véget. A krími tatárok azt várják a kijevi vezetéstől és a nemzetközi közösségtől, hogy adjanak erre megfelelő választ. Értelmezésük szerint egy külső hatalom megszállását szentesíti a szavazási aktus, ebből következő megfelelő válasz azt jelenti, hogy erőt kell ezzel szemen alkalmazni.

Nem kell bátyuska

Ez időt igényel, amit türelmesen kivárnak. Ha azonban végül nem számíthatnak külső segítségre, akkor föld alatti partizán mozgalmat indítanak a megszállás ellen. Ez az őseink földje, és mind egyetértenek abban, hogy meg kell védenünk a megszállóktól - fejtette ki. A Krím 2,2 millió lakosának 14-15 százaléka tatár. A sztálini szovjet vezetés 1944-ben Üzbegisztánba telepítette őket, ahonnan az 1990-es években tértek vissza.

Az orosz kormány sajátos módon próbálta semlegesíteni a tatár problémát. Az Oroszország részét képező Tatársztán elnöke március elején a Krímbe utazott, hogy személyes garanciát vállaljon az ott élő tatárok jogainak érvényesítésért az orosz föderáción belül. Emellett befektetéseket ígért. A helyiek azonban úgy látják, hogy rokonaik más nyelvet beszélnek és más a kultúrájuk, mint az övék. Nem óhajtanak a kazanyi tatárok kistestvérei lenni Oroszország anyácska karjaiban. Európában akarnak élni.