A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Az Európai Központi Bank (ECB) egy átfogó, az eurózóna tagállamainak részéről jelentős engedményeket tartalmazó megállapodás részeként adhatja fel eddigi merev elzárkózását Görögország részleges vagy teljes fizetésképtelenné válásával szemben − fogalmazták meg az eurózóna tegnapi csúcsértekezletének kulcskérdését a Reutersnek nyilatkozó, a tárgyalásokhoz közel álló források.

Kapcsolódó

Jean-Claude Trichet, a bank elnöke még két héttel ezelőtt is azt mondta, hogy az ECB nemet mond a  részleges csődre és a hiteleseményre is, igaz, a bank kormányzó tanácsának néhány tagja ennél óvatosabban fogalmazott. Álláspontja azonban csütörtökre már puhult, miután részt vett Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő éjszakába nyúló szerdai tanácskozásán. Ennek nyomán elfogadta azt a feltételrendszert, miszerint az ECB tudomásul vesz bármilyen − akár a fizetésképtelenséget is vállaló − megállapodást a csúcson, ha az átfogó lesz és az intézkedéscsomagot az európai stabilitási eszköz (EFSF) irányításával hajtják végre.

Bővítenék az EFSF szerepét

Uniós körökből már a tárgyalások alatt kiszivárogtatták, hogy olyan kötvénycserén dolgoznak, amelyben a lejáró görög állampapírok helyett felkínált újak visszafizetését közvetve, az EFSF-en keresztül, az eurózóna tagországai garantálják. Ez már elég lenne az ECB-nek ahhoz, hogy akkor is elfogadja e papírokat fedezetként a forrásért hozzá forduló bankoktól, ha a hitelminősítők amúgy fizetésképtelennek nyilvánítanák Görögországot.

A csúcs résztvevői a magánbefektetők kezén lévő régi görög adósságok leváltásának három lehetőségét vették górcső alá. Az egyik a kötvény-visszavásárlás, a másik a meglévő állampapírok újakra váltása (a követelések továbbgörgetése), a harmadik a kötvénycsere. Ezek mindegyikét Görögország részleges államcsődjeként értelmeznék a hitelminősítők.

A piacok örültek

Az euró és az európai tőzsdeindexek, amelyeket lejtőre küldtek a részleges görög államcsőd elfogadásáról érkező hírek, meredeken emelkedni kezdtek, miután kiderült, hogy a csúcs résztvevői közelednek a megállapodás felé. A német és a perifériaországok azonos futamidejű kötvényei közötti felár avagy kockázati prémium csökkenni kezdett.

A Reuters kezébe került határozattervezetről már délután kiderült, hogy az EFSF szerepét jelentősen bővítenék. Eszerint az alap már az előtt nyújthatna hitelt az eurózóna tagországainak, mielőtt kiszorulnának a másodlagos kötvénypiacról, továbbá a kormányoknak adott célzott kölcsönökön keresztül akkor is feltőkésíthetne bankokat, ha azok anyaországa nem vesz részt valamilyen EU−IMF segélyprogramban. Emellett az EFSF vásárolhatna kötvényeket a másodlagos állampapírpiacokon − feltéve, hogy erre bizonyos "rendkívüli körülmények" fennállása miatt egyhangú felhatalmazást kapna az alapot összeadó országoktól.

Németország eddig mereven ellenállt e javaslatoknak, pedig az Európai Bizottság már fél évvel ezelőtt, a válság sokkal enyhébb szakaszában felvetette az EFSF szerepének bővítését. A mostani elképzelések szerint az alap megerősítésével megelőzhető vagy legalábbis minimálisra csökkenthető a válság tovagyűrűzésének veszélye abban az esetben, ha Görögország fizetésképtelenné válna.

Nyilvánvaló ellentételezésként Berlin elérte, hogy Párizs lemondjon az európai szintű bankadó bevezetéséről. Ez utóbbi lett volna a görög segélycsomag finanszírozásának egyik forrása. Az EFSF szabályzatának megváltoztatása persze nem lesz egyszerű, miután igényli az alapot összeadó országok parlamentjeinek támogatását.

Az eurózónás mentő csomag további része, hogy egyfajta új Marshall-tervet ígérnek Görögországnak, azaz európai forrásokból adnának támogatást a gazdaság talpra állításához. Az ország jelenleg mély recesszióban van, nem kis részben az EU−IMF páros támogatásáért cserébe elfogadott kemény költségvetési megszorítások miatt.

Újabb variáció is kiszivárgott

Csütörtök este az MTI külföldi hírügynökségekre hivatkozva egy újabb nyilatkozattervezet kiszivárgásáról is tudósított, ami már nem tartalmaz az újabb görög mentőcsomag konkrét összegére utaló mondatot. A korábbi, kora délutáni tervezet még olyan megfogalmazással került ki, amely arra engedett következtetni, hogy az euróövezeti vezetők a találkozón megállapodnak majd az újabb mentőcsomag méretéről. Az újabb dokumentum azonban már úgy fogalmaz: "Megállapodunk a Görögországnak nyújtandó újabb program támogatásáról és - a Nemzetközi Valutaalap, továbbá a magánszektor önkéntes hozzájárulásával - a pénzügyi hiány teljes pótlásáról".

Az átírt szöveg arra utalhat az MTI szerint, hogy az euróövezeti kormányok egy esetleges, részleges államcsőd esetében is biztosítanák, hogy a görög bankok központi banki forrásokhoz jussanak. "Elősegítjük, hogy a görög bankok által fedezetként tartott papírok megfeleljenek az Eurórendszer likviditási eszközeiben való részvételnek" - írja a jelentés.

Euróövezeti források szerint a nehézségeket úgy hidalnák át, hogy kiváló, "AAA" minősítésű papírokat adnának a görög bankoknak, amelyek azokat saját "bóvli kategóriájú" kötvényeikkel összekötve, együtt megfelelő minősítésű eszközökkel fordulhatnának az ECB-hez.