Az előző év azonos időszakával összehasonlított infláció elmaradt az első becslések által 10 százalékosra jósolt szinttől. A tényadat 9,9 százalék volt csak – közölte az Eurostat szerdán kiadott közleményében.   

Az egész Európai Unióra – tehát a nem euróval fizető országokra is – vonatkoztatott adat szerint az államszövetség éves inflációja 2022 szeptemberében 10,9 százalék volt, szemben az augusztusi 10,1 százalékkal. Egy évvel korábban az arány 3,6 százalék volt.

Magyarországon volt a negyedik legmagasabb az inflációs szint szeptemberben, 20,7 százalékkal, ezzel a három balti ország mögött volt: Lettország 22, Litvánia 22,5 és Észtország 24,1 százalékos éves drágulást mért.

Az egész EU-ban a legalacsonyabb inflációt Franciaországban (6,2 százalék), Máltán (7,2 százalék) és Finnországban (8,4 százalék) mérték. A régiós országok közül Lengyelországban 15,7, Csehországban 17,8 százalék, Szlovákiában 13,6 és Romániában 13,4 százalék volt a pénzromlás éves mértéke.

Jobb a helyzet, csak nem sokkal

Az új adatok kissé alacsonyabb inflációs értékeket tartalmaznak azokban az országokban, ahol Európa egyik leggyorsabb áremelkedése tapasztalható, köztük Észtországban és Lettországban. Ennek köszönhető, hogy a 10 százalék feletti szinttől végül elmaradt a pénzromlás.

Az eurózóna hó/hó alapú mérőszáma nem változott, 1,2 százalék volt, ugyanígy az egész EU-ban is. A legalacsonyabb havi szintet Cipruson mérték, ahol 1 százalékos mínusz volt, Franciaországban 0,5 százalék volt a visszaesés, míg Szlovéniában 0,3 százalék a defláció. A legnagyobb havi drágulást Görögországban (3 százalék), Litvániában (2,9 százalék), Hollandiában (2,4 százalék) és Ausztriában (2,4 százalék) mérték, Magyarország a negyedik 1,8 százalékos havi áremelkedéssel.

A kétszámjegyű számoktól való menekülés rövid ideig tarthat, mivel a régió energiaválsága továbbra is hatalmas költségnövekedést ró a fogyasztókra. Ezt figyelembe véve egy ilyen csekély mértékű lefelé irányuló felülvizsgálat nem valószínű, hogy megzavarja az Európai Központi Bank döntéshozóit, akik a jövő héten akár 75 bázispontos kamatemelésről is dönthetnek.