Az orosz-ukrán háború következtében bekövetkező átmeneti gázhiány, ami az árak elszállásához vezetett, megerősítette, hogy milyen kedvezőtlen a fosszilis energiahordozóktól való függés, különösen, ha azokat importálni kell Európa szintjén is.

Most már a gázár lassan visszatér oda, ahonnan indult, így a válság lecseng, de vélhetően még erősebb lesz a törekvés, hogy minél kisebb legyen a felhasználás aránya az elektromos áram termelésében, és persze lehetőleg ne a még sokkal károsabb szénnel helyettesítsük.

Atom-, és vízenergia, megújulók

Ami az áramtermelést illet, az elmúlt évtizedben már sokat változtak az arányok a klímabarátabb irányba, sőt, ha megnézzük, hogy mi az egyes európai országok legnagyobb komponense az áramtermelésben, meglepő eredményt kapunk.

A visualcapitalist.com szerint sok országban ugyanis az atomenergia vezet, amit általában nem sorolnak a megújulók közé, de klímaszempontból semleges, hisz nem jár széndioxid-kibocsátással. Ugyancsak meglepő lehet, hogy sok országban a vízenergia a legfőbb forrás, ehhez persze nagy esésű és nagy vízhozamú folyók kellenek.

A klasszikus megújulók közé a szél-, a napenergiát és a biomasszát sorolják, utóbbinál ugyan égetés által széndioxid keletkezik, de csak annyi, amennyit az elégetett főleg növényi eredetű anyag a közelmúltban felvett a légkörből. Érdekes módon van már olyan európai ország is, amelynek áramtermelési mixében a legnagyobb szeletet a szélenergia adja.

Vízerőművekre építő országok

Nézzük ezek után, mi is a helyzet országonként: kilenc európai országban és az Európa határán lévő Grúziában a vízenergia a legfontosabb energiaforrás, bár ezek viszonylag kisebb lakosságú országok, közülük a legnagyobb Románia, de olyan fontos ipari országok is vannak köztük, mint Svédország vagy Ausztria.

A többiek:

  • Izland;
  • Norvégia;
  • Portugália;
  • Horvátország;
  • Montenegró;
  • és Albánia.

Ahol az atomenergia vezet és ahol már a szél a döntő

Az atomenergiával vezető csoportban a 65 millió lakosú Franciaország a legnagyobb, a többiek Belgium, Svájc, Finnország, Szlovénia, Szlovákia és Magyarország, mellettük békeidőben Ukrajna is, ahol mos értelemszerűen meghatározhatatlan a helyzet.

A szélenergia a legfontosabb forrás

  • a 47 milliós Spanyolországban;
  • mellette még Dániában;
  • Litvániában;
  • és Luxemburgban.

Akiknél még a szén és gáz van az élen

Nézzük ezek után, mely országban fosszilis energiaforrás van még vezető szerepben az áramtermelésben.

Kezdjük a legkevésbé környezetkímélővel, a szénnel: ebben a csoportban van Németország, Lengyelország, Csehország, Észtország, Bulgária, Szerbia, Bosznia és Koszovó, valamint a csak kis részben Európához tartozó Törökország.

A másik fosszilis forrás a gáz, ez hat országban vezető tényező az áramtermelésben: az Egyesült Királyság, Írország, Olaszország, Hollandia, Görögország, Moldova és Észtország.

Nagy országok

A legnagyobb európai országok esetében érdemes megnézni az áramtermelés szerkezetét, hogy reálisabb képet kapjunk. Németországban ugyan a szén a legnagyobb 31 százalékkal, de

a szél-, és napenergia együtt már meghaladja ezt 33 százalékkal (23 a szél és 10 a napenergia).

Franciaországban az áramtermelés több mint felét adja az atomenergia.

Olaszország, Hollandia és az Egyesült Királyság különösen gázfüggőek voltak a háború előtt 42, 40 illetve 38 százalékos gázaránnyal az áramtermelésben, ami utóbbi kettőnél összefügghet azzal, hogy sok saját kitermelésű gázzal rendelkeznek, de az Egyesült Királyság nem eléggel, hisz nagy importra volt szüksége, ami jócskán megnövelte a rezsiszámlát.

Spanyolországból friss adatokkal rendelkezünk: a válságra gyorsan reagáltak: a korábbi évek 29 százalékos gázaránya 14 százalékra esett 2022-ben, miközben a szélenergia aránya feljött 32 százalékra.

EU: előretörtek a megújulók, visszazuhant a szén

Ami az Európai Unió összesített adatait illeti: 2022-ben a szél-, és napenergia együttesen 22 százalékkal megelőzte a gázt, ami 20 százalékon áll, ami 2023-ban vélhetően még alacsonyabb lesz, hisz tavaly év elején még nem fogták vissza annyira a gázfelhasználást, mint az év második felében.

A két megújuló aránya 2011-ben még csak 9 százalék volt, ami mutatja, milyen gyors a térnyerésük.

A szén aránya 2011-től 2021-ig 25-ről 14 százalékra csökkent, tavaly azonban vélhetően nőtt valamennyit átmenetileg a gázhiány miatt. A nukleáris energia aránya 29-ről 25 százalékra mérséklődött elsősorban a német atomerőművek kissé talán elhamarkodott bezárása miatt, a vízenergia aránya viszont 10-ről 13 százalékra tudott nőni.

Ami a leginkább klímabarát és leginkább szennyező országokat illeti: az előbbi Svédország, amely 37 g széndioxidot bocsát ki 1 kwh áram megtermelésekor, az utóbbi Lengyelország, ahol 866 g ugyanez az adat.