Egy hétfőn közzétett uniós dokumentum szerint a hitelezői trojka, az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF 2,6 milliárdról 1,6 milliárd dollárra csökkentette az idén elvárt privatizációs bevételt, a jövő évi célszámot viszont 1,9 milliárdról 3,5 milliárd euróra emelte föl.

Miután júniusban az orosz Gazprom visszalépésével meghiúsult a DEPA gázszolgáltató privatizációja, nyilvánvaló volt, hogy az ebből remélt közel 1 milliárd eurós bevétel híján Athén nem tud eleget tenni a nemzetközi hitelezőkkel szemben vállalt kötelezettségének. E szerint szeptember közepéig legalább 1,8 milliárd eurót, az év végéig pedig legalább 2,5 milliárd eurót kellett volna előteremteni privatizációból.

Görög hivatalos körökben akkor azt sugallták, hogy éppen az unió riasztotta el a Gazpromot, mert tartani lehetett tőle, hogy a bizottság nem hagyja jóvá, vagy csak rendkívül szigorú feltételekkel engedélyezi az üzletet. A Gazprom a DEPA legnagyobb szállítója, a cég gázszükségletének 60 százalékát biztosítja. Az unió ugyanakkor igyekszik mérsékelni az európai piac függőségét az orosz óriásvállalattól.