Csehországnak két nukleáris erőműve van, de - legalábbis hosszú távon - nincs hol tárolnia ezek radioaktív hulladékát - írja a Radio Praha.

Jelenleg a nukleáris hulladékot hordókban raktározzák az erőművek területén - mondta a hírportálnak Jiří Bezděk, Dukovany Atomerőmű szóvivője. Ezekben a konténerekben maximum hatvan évig maradhatnak, utána - elvileg egy átvizsgálás után, további 60 évre - át lehet tölteni újabb hordókba a hulladékot (beleértve a korábbi hordókat is).

A konténereket alaposan "bedrótozták", azaz körülvették érzékelőkkel, amelyek a mérik a belső hőmérsékletüket, nyomásukat és a radioaktív sugárzásukat. A hordókban tárolt hulladék hivatalosan nem is számít hulladéknak, mivel a kiégett fűtőelemeket technikailag még fel lehet javítani újfajta nukleáris üzemanyaggá, bár Csehországban ilyen tevékenységet nem végeznek.

Miután az erőművek tulajdonosa, a ČEZ áramszolgáltató átminősíti ezeket papíron is hulladékká, a radioaktívhulladék-kezelő hatóság (RWRA) dolga lesz, hogy megtalálja végső nyughelyüket.

Ezzel azonban két gond is van. Eredetileg 2065-re kellett volna megtalálni a végleges lerakó helyét, ám a tagállamok az év elején megváltoztatták az EU erre vonatkozó szabályozását, előrehozva a határidőt 2050-re. A kormány illetékes tisztviselői szerint ezt papíron be lehetne tartani, ám ehhez - és ez a másik gond - meg kellene találni a lerakó végleges helyét.

A probléma Magyarországon kicsit közelebb van a megoldáshoz, de azt tudni kell, hogy igazi atomtemető sehol a világon nincsen. mivel még sehol sem sikerült olyan létesítményt építeni, amelyben a nagy aktivitású atomszemetet végleg biztonságba lehetne helyezni. Ehhez a leginkább egy finnországi és egy svéd projekt áll a legközelebb, és miközben Franciaországban és Svájcban is dolgoznak ilyen terveken, Csehországban az évtized végéig kell dönteni arról, hol legyen a veszélyes létesítmény.Ugyanakkor ezek az atomtemetők sem tudják feloldani azt a dilemmát, hogy úgy kellene feltölteni e geológiai tárolókat, hogy miközben nem csak technológiailag biztonságosak (abban az értelemben, hogy ott több tízezer évig sugárzó anyagokat is elhelyezhessenek), az utókornak magát a létesítményt valójában el kellene felejtenie.

Az RWRA korábban négy helyszínre tett javaslatot, amelyeket a kormány el is fogadott, azonban a helyi lakosok minden egyes esetben erősen ellenzik, hogy a lakóhelyük közelében nukleáris hulladékok lerakója épüljön, akármilyen mélyen lenne is az.

A lerakók létesítése ellen fellépő civil szervezet szerint egy ilyen fajsúlyú ügyről helyi népszavazást kell tartani.