A svéd Spiri intézet legújabb elemzése szerint eléggé nyugtalanító trendváltás figyelhető meg az atomfegyverek állományában világszerte. Hiába csökkent globálisan a nukleáris robbanófejek száma, de az elmúlt egy évben több olyan készült, amely bevetésre késznek tekinthető - írja a stockholmi békekutató intézet jelentésére hivatkozva a német Handelsblatt.

Az intézet számításai szerint a robbanófejek száma ugyan kevesebb lett, a csökkenés tempója elakadni látszik, miközben nagyon sok ország modernizálja atomfegyvereit. Az intézet becslései szerint jelenleg globálisan 13 080 nukleáris robbanófejjel rendelkeznek az atomhatalmak összesen.

Kapcsolódó

Csak a számok tűnnek jobbnak

Ha csak az atomfegyverek számát nézzük, akkor a leszerelési folyamat jobbnak tűnik, mint amilyen valójában - mondta a Matt Korda, az intézet szakértője a DPA német hírügynökségnek. A robbanófejek száma csak azért lett kevesebb, mert a két atomnagyhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország kiselejtezi az elöregedett készleteket. És itt véget is értek a jó hírek. Az Egyesült Államok, Oroszország és gyakorlatilag az összes atomhatalom jelenleg költséges és átfogó programokat futtat nukleáris fegyvereinek modernizálására, amelyek végül az atomfegyverek számának növekedéséhez vezet - tette hozzá.

A világ kilenc atomhatalmának 13 080 atomfegyvere 320 darabbal kevesebb most, mint egy évvel korábban, s mintegy ötödével múlja alul a hidegháború vége felé, az 1980-as évek közepén elért csúcsot. Az intézet becslései szerint az Egyesült Államok jelenleg 5550 atomrobbanófejjel, Oroszország 6255-el rendelkezik.

Nőtt a bevetésre rész robbanófejek száma

Nagyon nyugtalanító egy másik szám, amelyre az intézet kutatói felhívták a figyelmet, ez pedig a bevetésre kész robbanófejek száma. A Spiri azokat tekinti ilyennek, amelyek már rakétákra szerelve állnak, vagy pedig aktív kilövési pontokon találhatók.

Ezek száma egy év alatt 3720-ról 3825-ra nőtt, a két nagyhatalom 50-50 darabbal vette ki részét a bővítésből. Ezek közül 2000 tekinthető legmagasabb fokú bevetési készültségben lévőnek, szinte az összes ilyen az Egyesült Államok vagy Oroszország birtokában van. Miközben az atomfegyverrel nem rendelkező országok többsége türelmetlenül várja a leszerelési programok előre haladását, az atomhatalmak az arzenáljuk hosszabb távú jövőjébe invesztálnak. A jelek szerint trendváltás van, már nem az atomfegyverek eljelentéktelenedésének irányába tart a világ, sőt - figyelmeztetnek az intézet szakértői.

Új fegyverkezési verseny indult

Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban, a lejárat előtti utolsó pillanatban hosszabbították meg a New Start nevű leszerelési szerződést. Ez elvileg megkönnyebbülést kellett volna jelentsen, azonban a kilátások további, kétoldalú fegyverzet ellenőrzési programok tekintetében elég gyatrák. Mindkét nagyhatalomnál úgy tűnik, hogy a biztonsági stratégiákban az atomfegyverek szerepe növekedni fog.

Ennek az intézet szerint több oka is van. Egyrészt a jelenlegi politikai helyzetben gyakorlatilag új fegyverkezési verseny indult az atomhatalmak között, s nem érzik igazán úgy, hogy a további leszerelés irányába kellene lépéseket tenniük. Annak, hogy a Biden-éra alatt ez a helyzet jelentősen változna, egyelőre nincs egyértelmű jele - vélik az intézetnél. A hidegháború vége óta változatlan a helyzet, amely szerint az atomfegyverek 90 százalékával Washington és Moszkva rendelkezik globálisan.

Mások is fejlesztenek

Ugyanakkor a hét további atomhatalom új fegyverrendszereket fejlesztett vagy bejelentett ilyen fejlesztést. Kína például jelentős fejlesztési programba kezdett, s mostanra már 350 robbanófejjel rendelkezik, amivel a harmadik helyre jött fel, megelőzve a 290-el rendelkező Franciaországot és a 225 darabos készlet felett diszponáló Nagy-Britanniát. A Spiri ellentétben a többi ENSZ-tagállammal, a kínai robbanófejeket nem számolja a bevetésre készek közé. Az ötödik és hatodik helyen Pakisztán és India áll 165 fejjel, Izraelnek 90 atomfegyvere van.

Ehhez jön még a 40-50 darabosra becsült észak-koreai készlet, azonban ezt a bizonytalan források miatt a Spiri nem számolja a globális készletek közé. Ami biztos, hogy az ázsiai diktatúrában az atomprogram a biztonságpolitika egyik központi eleme marad. A Spiri adatai nyilvános forrásokból származnak, amelyek összegyűjtése a Trump-éra alatt nehézkesebbé vált. Az intézet szerint komoly problémát jelent az atomfegyverekkel kapcsolatos információk transzparenciája is.